Amikor a Fidesz 2010-ben hatalomra került, akkor éppen szigorú vizsgálat folyt a Buda-Cash-nél, amely a kormányváltást követően is még négy hónapig folytatódott. Ennek nyomán egy 2010. szeptember 17-én kelt határozatával az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elrendelte, hogy a brókercégnek negyedévente kellett beszámolnia tevékenységéről, miután a vizsgálat visszásságokat tárt fel. Akadt ezek között tőkehiány, a nyilvántartások elégtelen volta, valamint az, hogy összekeveredtek a dolgozók és az ügyfelek pénzei. Ezek mind-mind olyan megállapítások voltak - mondta Harangozó Gábor -, amelyek egyenként is alkalmasak lettek volna a Buda-Cash tevékenységének felfüggesztésére.

A súlyos visszaélések száma 2010-ben összesen 16 volt. A politikus emlékeztetett arra, hogy a határozatban kötelezték a pénzügyi szolgáltatót, hogy harminc nap múlva nyújtson be a pénzügyi felügyeletnek egy helyreállítási tervet, amelynek végrehajtásáról negyedévente kellett beszámolnia, de nem lehet tudni, hogy ez megtörtént-e. Harangozó Gábor azonban ezzel bizonyítottnak vélte, hogy már öt esztendeje is súlyos gondok voltak a brókercégnél, fel is tárták azokat, de a visszaéléseket mégsem szüntették meg, és az átszervezett pénzügyi felügyelet sem lépett fel időben - az ügyfelek érdekeinek védelmében.

A szocialista politikustól megtudtuk azt is, hogy a Buda-Cash érdekkörébe tartozó DRB-bancsoport tagjai másfél évvel ezelőtt még takarékszövetkezetek voltak, bankká alakulásukhoz a Magyar Nemzeti Bank adott engedélyt. Így kimondható, hogy fideszes bank- és brókerbotrányról van szó - összegezte álláspontját a szocialista képviselő.