A fenti gyakorlat elsősorban a kis- és középvállalkozásokat érinti, így például a kereskedelem, vendéglátás vagy az építő-, illetve a feldolgozóipar szegmenseit. A munkáltató általában a minimálbér (vagy garantált bérminimum) összegére jelenti be a munkavállalót, ennek a nettó részét az esedékesség időpontjában átutalással teljesíti a dolgozó számlájára. Ezen béren felül a felek szóban megállapodnak egy olyan nettó összegben is, amelyet - adó- és járulékmentesen - havonta, készpénzben kap meg a munkavállaló. Tapasztalatok szerint nem ritka eset, hogy a zsebbe kapott pénz összege kétszer annyi, mint az adózott munkabéré.

Mivel a munkáltató nem szeretné, ha fény derülne az adócsalásra, elindul a trükközés, hogyan tudja legbiztonságosabb módon kifizetni a munkavállalót, úgy, hogy a külvilág felé ne derüljön ki a bűncselekmény. A leggyakrabban fiktív számlákkal teszik „szabaddá” a cégek a dolgozóknak juttatott feketepénzeket, ami újabb bűncselekményt (ugyancsak költségvetési csalás) generál.

A Büntető törvénykönyv 396. paragrafusa definiálja a költségvetési csalás fogalmát, amely szerint, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt több évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A minősített eseteknél az okozott vagyoni hátrány függvényében nő a szabadságvesztés tartama.

Köztudott, hogy azokat a gazdasági társaságokat, amelyek ügyvezetői/tulajdonosai ellen költségvetési csalás gyanújával büntetőeljárás indult, kizárják a közbeszerzési pályázatokból.

Fontos tudni: azok a munkavállalók, akik úgynevezett együttműködő tanúként segítik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozóinak tényfeltáró munkáját, elkerülhetik a büntetőjogi felelősségre vonást.

Btk. 396. § Költségvetési csalás

Aki

a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,

b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy

c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve

b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.