A férfi négy hónapos kora óta nevelte a kislányt, ám a gyereknek fogalma sem volt róla, hogy a férfi nem az édesapja. Soha nem árulták ezt el neki, édesanyja sem akarta elmondani a gyereknek, hogy nem N. Sándor az igazi apa. A férfi először akkor vetett szemet a kislányra, amikor az négyéves lett: 1993 óta zaklatta a gyereket úgy, hogy az édesanya ezt nem is sejtette, a kislány viszont nap mint nap szenvedett az aberrált alak ötleteitől.

Mint kiderült, a perverz férfi szexfilmeket nézetett a pici lánnyal, bemesélve neki, hogy azok mesefilmek. A kislány gyakorlatilag ezeken nőtt fel, rajzfilmek helyett azt kellett néznie, ahogy a pornószínészek kedvüket lelik egymásban.

Amikor a gyerek második osztályos lett, N. Sándor már nem elégedett meg a közös tévézéssel. A pornófilmek alatt már fogdosta is a lányt, csókolgatta és nyalogatta a kisgyereket. A férfinak ez sem volt elég, egy idő után továbblépett: gyakran együtt fürdött a kislánnyal, és arra kényszerítette, hogy közben a nemi szervét húzogassa, simogassa, sőt szájjal is kielégítse őt.

Az aberrált N. Sándor elképesztő szerepjátékokat talált ki, hogy kielégítse beteg fantáziáját. Egyik kedvence volt, hogy a lányt felnőtt nőkre való ruhákba öltöztette, azokban kellett illegetnie magát a gyereknek nevelőapja előtt. Ennek N. Sándor számára természetes folytatása volt, hogy a gyerek a szerepjáték alatt simogassa, fogdossa a nemi szervét, így elégítve ki a perverz férfit.

N. Sándor tagadta a bűncselekményt, és arról próbálta meggyőzni a bírót, hogy ártatlan. Szerinte valamilyen okból a szomszéd bírta rá a gyereket, hogy ellene valljon. A bíróságok azonban nem hittek neki, mivel az időközben felnőtt kislány igen részletesen elmondta zaklatásának történetét, s a többi tanú is N. Sándor ellen vallott.

A perverz férfi tette után hat év börtönt kapott első fokon, ami ellen fellebbezett, az ítélőtábla azonban most úgy döntött, helybenhagyja a korábbi büntetést.