Első fokon pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben, amit a városvezetés „szegény- és cigányellenes intézkedései” miatt indított - írja közleményében a TASZ.
A roma „méltóság” jegyei
A Miskolci Törvényszék 2018. december 12-én kihirdetett ítélete szerint az önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) „megsértette a helyi romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát" a „szegénytelepeken” folytatott razziákkal, és egyéb „a romák elüldözését szolgáló” intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is.
A TASZ és a NEKI 2016 tavaszán indította a pert. Ezt megelőzően az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a „szegénytelepeken" 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat, és azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést. Miután azonban ezt nem vették figyelembe, a jogvédő szervezetek a bírósághoz fordultak a miskolci cigányok jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak.
A felperesek azt is kérték a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései (mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás) és az azokhoz kapcsolódó retorika sértette a „miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát".
A tegnap kihirdetett ítélet azt is kimondta, hogy a miskolci önkormányzat a városban fennálló szociális problémákat, társadalmi feszültségeket „nem jogállami eszközökkel kezelte". A bíróság hangsúlyozta, hogy ez a per a legnagyobb volumenű „antidiszkriminációs" eljárás ma Magyarországon, az ítélet 55 oldalas.
|