A javaslat szerint akár tíz év börtönbüntetést is kiszabhatnak azokra, akik költségvetési csalást követnek el. Ez természetesen csupán a legsúlyosabb eset, de még a kevésbé súlyos csalásokért is két év járhat. A tervek szerint a költségvetési csalás fogalma alá tartozna minden olyan csalás, amely a büdzsé sérelmével jár, köztük is külön nevesítve az adócsalás, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adó- és járulékcsalás, a jövedékkel való visszaélés, az áfacsalás, valamint a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése. Szintén büntethetők lesznek a felügyelő testület tagjai, ha felléphettek volna a csalás ellen, és mégsem tették ezt meg.

Egy kiskaput még így is meghagynak azoknak, akiket azzal vádolnak, hogy hasonló csalást követtek el. Abban az esetben, ha a vagyoni hátrányt megtérítik még a vádirat benyújtása előtt, korlátlanul enyhíthető lenne a büntetés. Ez a kitétel azonban nem vonatkozna azokra, akik a csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. Külön kitérnek az EU-s büdzsére is, ennek a megkárosítása a hazai költségvetéséhez hasonlóan szank-cióval járna.

Szintén büntetés járna a táppénzcsalásért. Ezért két évig terjedő szabadságvesztést lehetne adni, s ilyen lenne a szigor bármilyen más olyan csalás után, amelyet szociális vagy jóléti juttatás megszerzéséért követtek el.