A vádlottak, akik közül öten előzetes letartóztatásban vannak, hatan pedig szabadlábon védekeznek, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyei raktárakból — intervenciós vagy közraktári szerződéssel tárolt — gabonaféléket a sajátjukként adtak el, a gabonát fedezetként használva hiteleket vettek fel, de azokat nem fizették vissza. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) mintegy 1,3 milliárd, két banknak pedig további egy-egymilliárd forintot meghaladó kárt okoztak a vád szerint.

A csalás- és sikkasztássorozat a győri GP Trade Kft. köré szerveződött, amelyben több tagcsere történt, az azonos tulajdonosok révén pedig több cég is csatlakozott a szövevényes hálózathoz. A vádhatóság különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalásokkal és sikkasztásokkal, valamint magánokirat- és közokirat-hamisításokkal vádolja az eset szereplőit.

A Zala Megyei Bíróságon tárgyalt ügy mintegy másfél órán át ismertetett vádirata szerint 2005 és 2008 között 178 ezer tonna gabona tárolására kötött szerződést a GP Trade, részben közraktári funkcióra, részben pedig az Európai Unió tulajdonában lévő intervenciós gabona tárolására. Ez utóbbit az MVH rendszeresen ellenőrizte, de a cég tulajdonosai és üzlettársai hosszú ideig megpróbálták eltitkolni manipulációikat.

A közraktárjegyekkel hiteleket vettek fel, a tárolt gabonát pedig sajátjukként értékesítették, több esetben nem adták át az árut az előre fizető vevőknek sem. Az MVH ellenőrei előtt úgy próbálták leplezni a hiányt, hogy a raktárak között utaztatták a gabonát, vagy a kukorica alá szalmabálákat dugtak, hogy többnek tűnjön a raktárban lévő mennyiség. A bankokat azzal csapták be, hogy hitelfelvételhez vagy eladáshoz hamis papírokkal, fedezetként ajánlották fel a nem a saját tulajdonukban lévő gabonaféléket. A nekik átutalt milliárdokat felvették, és nem fizették vissza. A vádlottak közül többen éveken át hamis papírokkal éltek, így vettek járműveket, és így szerepeltek a cégadatokban is.

A bíróság az első tárgyalási napon hallgatta volna meg az elsőrendű vádlott K. Imrét, aki nem akart vallomást tenni, és kérdésekre sem kívánt válaszolni, csak írásban nyújtott be néhány oldalas vallomást. A bíró ezt és a korábbi nyomozati vallomást ismertette, amelyben K. Imre azt állította, hogy a raktárak dolgozói trükköztek a gabonával, ismeretlen járművek a tudta nélkül szállították el az árut.

A hitelekhez benyújtott üzleti tervet ismerősei készítették, akiket K. Imre nem akart megnevezni, és szerinte a bankok tudták, hogy a megjelölt üzleti kapcsolatok között olyan cégek vannak, amelyek csak a fiktív számlák kibocsátására szolgáltak. A rendőrségen azt vallotta, hogy a felvett százmilliókat újabb áruk megvételére költötte.

Az újabb, ezúttal írásban tett nyilatkozata szerint utóbb úgy látja: az általa 2007-ben megvásárolt GP Trade Kft. működése hamis papírokon alapult, az ellenőrzéseket végző MVH emberei pedig megvesztegethetők voltak. Szerinte lehetetlen, hogy egyedül ő mintegy kétezer kamionnyi gabonát tulajdonított volna el a cégtől, és sérelmezte, hogy a rendőrség nem nyomozta ki, hová lett ekkora mennyiségű áru.

A magát vagyontalannak valló K. Imre azt állította, hogy az ügy szereplőinek nagyobb részét nem is ismeri. Az ő vallomásaik alapján pedig azért akarnak mindent rákenni, mert a nyomozás kezdetekor külföldre menekült, ahonnan másfél évvel később hozták haza a rendőrök. A Zala Megyei Bíróság a kiterjedt csalási és sikkasztási ügyben már erre a hétre további három tárgyalási napot hirdetett meg.