Kutatások szerint Magyarországon akár a munkavállalók 20-22 százaléka is feketén kaphatja fizetését, vagy annak egy részét. A fehér, legális zónán kívüli foglalkoztatás gúzsba köti a magyar gazdaságot. Nem elég, hogy a torzítja a versenyt a feketebér, eltéríti a gazdaságpolitikai intézkedéseket, de kevesebb az adóbevétel is, és a munkavállalók számára is megalázó ez a megoldás.
 A feketepénzek a gazdaság és a munkaerőpiac szinte összes szeletét áthatják. A feketejövedelmek aránya alapvetően meghatározza, hogy egy-egy gazdaságpolitikai intézkedés mennyire éri el a tervezett hatását, vagy, hogy milyen termékeket, szolgáltatásokat tudunk vásárolni, igénybe venni, hiszen azok egy része a rejtett gazdaságból származik. A feketebérek torzítják a gazdaság működését is: egyes cégek a feketejövedelmek miatt alacsonyabb működési költségekkel versenyelőnyhöz jutnak, míg a teljesen legálisan működők küszködnek, vagy meg is szűnnek. A folyamat ráadásul öngerjesztő: minél több cég dönt a feketézés mellett, annál több fehéren működő vállalkozás szorul ki.
Havi nettó 150-200 ezret visz haza, de papíron csak minimálbérre, vagy kevéssel azt meghaladó munkabérre jelentették be? Legálisan tehát 80-100 ezer forint körüli nettó összeget kap, a többit zsebbe? Esetleg csak napi 4-6 órára jelentette be a munkahelye? Ismerős? A „fizetési modell” a következőképpen néz ki a munkáltatók jelentős részénél. Van egyszer a bejelentett bér, ami hivatalos. Ez jó esetben 8-9 órás, bruttó 110-130 000 Ft. legális fizetéssel. Amit ezen felül keresnek az alkalmazottak (30, 50, 80 ezer forint), az megy bele egy fehér borítékba.
A vendéglátás, az építőipar, a kereskedelem, és a feldolgozóipar a leginkább érintett terület, itt sokszor csak látszat a minimálbéren történő bejelentés (a magyar munkavállalók egyharmada - nem meglepő módon - minimálbér után adózik, azonban a felmérések szerint mintegy 50 százalékuk többet keres valójában). Az olyan szektorokban jellemző a feketebér, ahol sűrűn találkoznak a szereplők készpénzzel, itt nagyobb a lehetőség az adócsalásra. A cégek közül a magyar munkavállalók majdnem háromnegyedét kitevő kis- és középvállalkozások azok, ahol nagyobb arányban fordul elő a feketebérezés.
Szabadságvesztés jár a költségvetési csalásért
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) kismértékben módosította a költségvetési csalás korábbi fogalmát és a szankciót. A Btk. alapján költségvetési csalást követ el az, aki a költségvetésbe történő fizetési kötelezettségre vagy költségvetésből származó pénzeszközökre vonatkozóan mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a valós tényt elhallgatja, befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe.
A Btk. 396. § a költségvetési csalást a vagyoni hátrány összegétől és az elkövetés módjától függően a következőképpen bünteti:
vagyoni hátrány (50 ezer Ft. - 500 ezer Ft.) okozása esetén 2 évig terjedő szabadságvesztés;
nagyobb vagyoni hátrány (500 ezer Ft. - 5 millió Ft.) okozása vagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 3 évig terjedő szabadságvesztés;
jelentős vagyoni hátrány (5 millió Ft. - 50 millió Ft.) okozása vagy nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés;
különösen nagy vagyoni hátrány (50 millió Ft. - 500 millió Ft.) okozása vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés;
különösen jelentős nagy vagyoni hátrány (500 millió Ft. felett) okozása vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés. | 
Kapcsolat