Milliárdos tételben gyártották a számlákat országszerte fémkereskedő társaságok számára egy 14 céges számlagyárban. A bankszámlaközi forgalomból, valamint a számlázó társaságok hátteréből a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói számára egyértelműen kiderült, hogy fiktívüzleteket takarnak a nagy összegű bizonylatok. A befogadó cégek tehát csalással akarták csökkenteni a fizetendő társasági- és a különadó összegét könyvelésükben.
Fémhulladékkal kereskedtek azok a cégek, amelyek vezetőit gyanúsítottként hallgatták ki a NAV pénzügyi nyomozói, miután országosan majdnem negyven helyen tartottak házkutatást, foglaltak le iratokat és egyéb bizonyítékokat. A pénzügyi nyomozók mellett kommandósok és revizorok is közreműködtek a bűnszervezet tagjainak leleplezésében.
Mint kiderült, a fiktív számlák nemcsak az adóminimalizáláshoz kellettek, hanem ahhoz is, hogy a fémhulladékok beszerzését legalizálják. A számlagyár és a kereskedők tranzakcióit jellemezte, hogy a számlák ellenértékének átutalása után a pénzt szinte azonnal kivették és a jutalék levonása után visszaadták a számlák megrendelőinek. Mint az ilyenesetekben mindig, a közreműködő számlázó cégeket külföldieknek, illetve fellelhetetlen illetőknek eladták, helyettük újakat alapítottak.
A hulladékkereskedelemben már évek óta működik a fordított adózás, ezért a bűncselekménnyel okozott kár enyhébb, mintha a számlák levonandó áfát is tartalmaztak volna. A költségvetést feltehetően így is több százmillió forint kár érte, amelyet az akcióban lefoglalt vagyontárgyak értéke ellensúlyoz. Összesen 400 millió forintot érnek az autók, az ingatlanok és az ingóságok, valamint az a készpénz, amit a nyomozók a házkutatások alkalmával lefoglaltak.
A nyomozás adócsalás és csalás, továbbá magánokirat-hamisítás gyanújával folytatódik, egyelőre hárman előzetes letartóztatásban, hatan házi őrizetben maradnak. Az biztos, hogy a fiktívszámlák kiállítóinak és befogadóinak is felelniük kell a törvénytelenségekért, és az államkasszát ért kárt meg kell téríteniük. Az adócsalásért 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság. |