A kerületi ügyészség a férfival szemben 14 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 2 rendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.

A vádirat szerint a férfi elhatározta, hogy szélhámosságok útján tesz szert rendszeres haszonra, majd a tervének megfelelően, 2021 áprilisától sokszínű módon csalt ki pénzt másoktól.

A vádlott több ismerősének is azt mondta, hogy nagykereskedelmi értékesítőként dolgozik egy távközlési cégnél, ahol a beosztása révén jelentős kedvezménnyel tud mobiltelefont szerezni akár saját használatra, akár befektetési célból. Többeknek pedig azt állította, hogy egy telefon szaküzlet bezárása miatt a teljes árukészletet kedvező áron fel tudná vásárolni, majd azt magasabb áron értékesítené, ezzel megduplázva a sértettek pénzét. Megtévesztett ismerőseitől vagy direkt kérte el a pénzt az állítólagos készülékekre, illetve befektetésre, vagy kölcsönöket vett fel, amelyek visszafizetésére azonban általa is tudottan nem volt módja.

A férfi továbbá egy alapítványtól csaknem másfél millió forintot csalt ki úgy, hogy laptopok eladására hivatkozva, közel hárommilliós hasznot ígért, azonban az átvett összeget nem a kitalált befektetési célra fordította. Hasonló indokokkal az alapítvány vezetőjét külön is megkárosította további 300 ezer forinttal.

A vádlott egy közintézmény gazdálkodási részlegéhez telefonon azzal jelentkezett be, hogy 1 óra múlva informatikai ellenőrzést kapnak. Ezután megjelent és előadta, hogy az államkincstári átutalási rendszerrel kapcsolatban karbantartási, kártyahitelesítési- és aktualizálási feladatokat kell végrehajtania. Miután biztosították számára a rendszerhez való hozzáférést, a jogellenesen megszerzett adatokkal a férfi 38,7 millió forintot utalt át édesanyja számlájára, közleményként forgótőke visszapótlást megjelölve.

A férfi 2022 tavaszán az édesanyja lakását álnéven hirdette meg kiadásra a közösségi médiában, majd 6 sértettől is vett át különböző összegeket bérleti díj és kaució címén, azonban a lakást végül különféle okokra hivatkozva nem adta ki nekik, és az eleve nem is állt szándékában.

A legsúlyosabb csalása az volt a vádlottnak, amikor szintén pénzügyi informatikai rendszer karbantartására hivatkozva, egy önkormányzati gazdasági ellátó szervhez jutott be, ahol a belépést követően 47 millió forintot utaltatott át saját magának, a közleményben egyebek mellett forgótőke visszapótlást megjelölve.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság által megtartott előkészítő ülésen a vádlott teljes körű beismerő vallomást tett, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Erre tekintettel a bíróság nyomban érdemi döntést hozott, a vádlottat váddal egyezően bűnösnek mondta ki, és ezért őt 7 év börtönbüntetésre ítélte. A bíróság emellett egy korábban, szintén csalás miatt kiszabott 2 év felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is elrendelte.

Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében, a védelem pedig enyhítésért fellebbezett.

A bíróság ügyészi indítványra fenntartotta a vádlott letartóztatását, a másodfokú eljárás befejezéséig.