A költségvetési csalás 2012. január 1. napjával váltotta fel a korábbi adócsalás törvényi tényállását, és került a régi Btk.-ba, amelyet az új Büntető Törvénykönyvünk szinte változatlan formában vett át. Nem csupán a cselekmény elnevezése változott meg, mivel a költségvetési csalás törvényi tényállása magában foglalja a korábbi adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, áfára elkövetett csalás, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekményeket, és a csalás minden olyan esetét, amely a költségvetés sérelmével jár.

A jogalkotó célja ezzel nem más, mint az költségvetés felé fennálló fizetési, elszámolási kötelezettségek kikényszerítése, mégpedig a büntetőjog, és az általa kilátásba helyezett szankciók segítségével. De miről is van szó tulajdonképpen a tényállás szerint, amely az adócsalást váltotta fel 2012-ben? Milyen elkövetési magatartás minősül költségvetési csalásnak?

A költségvetési csalás tényállásának bevezetése jelentős könnyítést jelent a bűnüldöző hatóságok számára, az elkövetők fülön csípése érdekében. Kevésbé kell figyelmet fordítania a korábbi halmazati kérdésekre, a tényállás letisztultabb, könnyebben értelmezhető lett, így az esetek is egyszerűbben megítélhetőek.

Abban az esetben, ha valaki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, ha a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, ha a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, elkövette a költségvetési csalás alapesetét.

A cselekmény tipikus elkövetési módjai: az adófizetési kötelezettség eltitkolása, a fizetendő adó fiktív számlákkal történő csökkentése, az áfa csalárd módon történő jogosulatlan visszaigénylése, mint ahogyan a csempészés, és a jövedéki termékekkel kapcsolatos, (alkohol termékek, sör, bor, pezsgő, dohánytermék stb..) cselekmények is.

Minden tévhittel ellenben még csak nem is kell, hogy komoly összegekről legyen szó, hiszen a költségvetési csalásra vonatkozó szankciók már csekélyebb összeg esetében is alkalmazhatóak. A büntetés, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a költségvetési csalás nagyobb (azaz 500.001,- Ft-tól 5 millió forintig terjedő) vagyoni hátrányt okozva, illetve, ha a költségvetési csalást 50.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedő vagyoni hátrányt okozva bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el. A büntetési tétel egészen a 10 éves szabadságvesztésig emelhető, ha a cselekményt az elkövető 50 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozva üzletszerűen, vagy bűnszövetségben követi el.