A vádlottak padjára került vállalkozók az ügy másodrendű vádlottjával vették fel a kapcsolatot, mikor adóügyi problémáik voltak. A férfiról azt tudták csak, hogy az APEH kecskeméti igazgatóságán dolgozik, de azt nem, hogy karbantartóként. A karbantartó készséggel segített, ám - mivel intézkedni önállóan nem tudott - bevonta az ügyekbe az egyik köztisztviselőt, majd az egyik adóellenőrt is. A köztisztviselő nő, aki a büntetőügy elsőrendű vádlottja, valamint az adórevizor pénzért kész volt adótitkokat elárulni a karbantartónak, közvetve a vele kapcsolatban álló vállalkozóknak. A vállalkozók így korábban értesültek a tervezett adóellenőrzésekről. Az ügyészség vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolta meg a három adóhivatali dolgozót és a négy vállalkozót. A Szegedi Ítélőtábla a karbantartót 4 év hat hónap letöltendő börtönre, az köztisztviselő nőt 3 év, ugyancsak letöltendő börtönre ítélte. A legsúlyosabb büntetést az adórevizor kapta: a bíróság 5 év letöltendő börtönnel, félmillió forintos pénzbüntetéssel, 350 ezer forintos vagyonelkobzással sújtotta, valamint örökre eltiltotta az adóellenőri foglalkozástól. A négy vállalkozó közül egy 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést, egyikük 1 év hat hónap felfüggesztett börtönt, a másik kettő pedig pénzbüntetést kapott.