A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2012. május 24-e óta folytat nyomozást különösen nagy kárt okozó csalás bűntett miatt a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységével összefüggésben. A nyomozás során olyan adatok merültek fel, hogy a takarékszövetkezetből ott elhelyezett pénzeszközök - összességében több százmillió forint - kerültek ki hamis átutalások útján. Az adatok összesítése eredményeként a rendőrség 2012. november 6-án tizenhét helyszínen tartott házkutatást, és öt személyt - köztük Haskó Bélát (fotónkon), a soltvadkerti takarékszövetkezet volt elnökét - fogott el, akiket gyanúsítottként hallgatott ki. A Kecskeméti Városi Bíróság 2012. november 8-án elrendelte a gyanúsítottak előzetes letartóztatását.

Úgy tudni, ugyancsak gazdasági jellegű bűncselekmények elkövetésének gyanúja merült fel a soltvadkerti takarékszövetkezet, illetve annak több volt vezető tisztségviselője, valamint az Air Control Hungary Találmány- és Szabadalomhasznosító Zrt. nevű vállalat közötti korábbi szövevényes tulajdonosi- és pénzügyi kapcsolatokkal összefüggésben is. A takarékszövetkezettel azonos székhelyen működő, a 2007-ben a Seychelle-szigeteken bejegyzett Insys Inc. alapította, majd 2011 nyarán egy panamai hátterű, budapesti székhelyű kft-hez kerülő, jelenleg felszámolás alatt álló társaságban 2009-2011-ben Haskó Béla (aki a takarékszövetkezet első számú vezetője volt) mellett több más soltvadkerti takarékszövetkezeti vezető - így Tóth Józsefné, Ótott Kovács Gábor és Kis Molnár Gábor - is tagok voltak. A zrt. 2011-es beszámolója szerint azonban már maguk a takarékszövetkezetek - a soltvadkerti, az orgoványi és a tiszaföldvári - váltak tulajdonossá. A mérlegadatokból kitűnik: a találmány- és szabadalomhasznosító cégnek gyakorlatilag nem volt árbevétele az ötéves működése során, ám tulajdonosai mégis 910 millió forintnyi tőke felett diszponáltak.

A Privát Kopó információja szerint Haskó Béla, a néhány hónapja fizetésképtelenné vált soltvadkerti takarékszövetkezet volt elnöke hajlandó lenne nyomozati alkut kötni az ügyben eljárást folytató hatóságokkal, s ezt a napokban állítólag - közvetett módon - jelezte is az alku megkötésére jogosult bűnügyi szervezet felé. Úgy tudjuk, az ügyben még nem született döntés.

A nyomozati alku egy írásba foglalt szerződés a nyomozóhatóság és a gyanúsított között, amiben szabályozzák, hogy lényegében információkért cserébe kötelesek megszüntetni az alkut megkötő személy ellen indított nyomozást. A nyomozati alkuhoz ügyészi engedély szükséges. Ilyen jellegű egyezségre csak a nyomozás során, vádemelésig van lehetőség, a vádról tehát már nem lehet alkudozni, csak a nyomozásról. A nyomozati alku részletei államtitoknak minősülnek, tehát arról sem a hatóság, sem a gyanúsított, sem az ügyvéd nem nyilatkozhat.

A nyomozati alku alapja, hogy a gyanúsítottnak az általa elkövetett bűncselekmény(ek)nél súlyosabb, a társadalomra veszélyesebb bűntett(ek)ről kell tájékoztatni a nyomozószerveket, és nem csupán általánosságban, hanem az elkövető(k ) személyére, valamint az elkövetés részleteire is kiterjedően.

Vajon milyen súlyos bűncselekményekről lehet tudomása a megbukott takarékszövetkezeti elnöknek, amelyek feltárása révén büntetlen maradhatna?

És arról beszél-e a nyomozóknak, hogy országos- és helyi politikusok, valamint dúsgazdag vállalkozók milyen (és kitől származó) információk alapján vették ki a pénzüket a soltvadkerti pénzintézetből 3-4 hónappal a csőd bekövetkezése előtt? Tájékoztatja-e Haskó az ügyészeket, rendőröket arról, hogy a takarékszövetkezet bebukása előtti napon miért és melyik takarékszövetkezetnek utaltatott át több százmillió forintot?

(Privát Kopó: A fenti, felettébb érdekes kérdésekre hamarosan visszatérünk.)