Hiába hatályos évek óta a szabály, amely eltiltja a cégbedöntőket az új társaságok alapításától vagy vezetésétől. Egy debreceni csaló hálózat összesen 300 millió forintnyi elcsalt pénzt próbált tisztára mosni, miközben havi rendszerességgel döntöttek be és alapítottak cégeket.
Értelmetlen az a néhány évvel ezelőtt hatályba lépett törvény, amely eltiltja a cégalapítástól és cégvezetéstől azokat, akik felszámolásba vittek társaságokat. Maga a rendelkezés is rossz, ezen túlmenően azonban az eljárási szabályokat is könnyedén kijátszhatják a rutinosabb csalók.
Jó példája ennek az a debreceni pénzmosoda és csalóüzem, amelyet a napokban fülelt le a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV). Az egymással rokoni és baráti kapcsolatban álló elkövetők több társaságot is alapítottak, majd pénzügyi trükkökkel - egymásnak adtak megbízásokat, jelentős összegeket utalgattak egymásnak ide-oda -, papíron komoly bevételt és forgalmat feltüntetve hiteleket vettek fel bankoktól. A hiteleket rövid idő után nem törlesztették, s mire a bank rájött, hogy nem likviditási probléma gátolja a fizetést, a cégeket már bedöntötték a tulajdonosok, akik egyébként újabb cégeket alapítottak, a hitelek egy részét is beforgatták, s elölről kezdték az egészet. A pénzt bonyolult, egymás közti tranzakciók sorozatával mosták tisztára. A cégcsoport havonta 10-15, összesen 300 millió forintot csalt el - mondta Sárközy Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője a hatóság által rendezett konferencián.
Hiába lenne eltiltva a cégvezető újabb társaságok gründolásától, a gyakorlatban ez csak hosszú idő után következhet be - mutattak rá szakértők. Egy késedelmes fizetésből ugyanis viszonylag hosszú idő után lesz felszámolási eljárás, ráadásul a tiltáshoz annak le is kell zárulnia. Ez alsó hangon egy év, az alatt pedig akár naponta újabb cégeket lehet alapítani.
A szabályozás másik problémája, hogy a cégvezetők eltiltása nem automatikus, azt az ügyben kárt szenvedett hitelezők indíthatják csak el. Könnyű belátni, hogy ez viszonylag hátul helyezkedik el a fontossági listán egy olyan cégnél, amely a fennmaradását jelentő kintlévőségeiért küzd. A korábban lapunknak nyilatkozó szakértők arról számoltak be, hogy próbáltak olyan személyeket keresni, akik a cégnyilvántartás szerint el vannak tiltva, ám nem jártak sikerrel. Ez nem azt jelenti, hogy nincs is ilyen - de hogy nem annyi, mint ahány kellene, az biztos.
Nemzetközi kutatóintézetek szerint Magyarországon évente 15 milliárd dollárt tehet ki a pénzmosás volumene. Ehhez képest tavaly mindössze hétezer bejelentés érkezett a hatóságokhoz pénzmosás gyanújával, ezek java része pénzintézetektől származott. Tavaly tucatnyi ilyen eljárás folyt a bíróságon, s az idén is csak húsz, 2010-ben egy elmarasztaló ítélet született. Ez mutatja a bíróságok hozzáállását is, vagyis nemcsak a NAV keretein belül kell közös stratégiát kidolgozni a pénzmosás ellen - mondta Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese. |