A kecskeméti ügyészség vádirata szerint a 46 éves vádlott és a sértett 2014 nyarán egyazon cég munkatársai voltak, amikor a vádlott megtudta, hogy a sértett albérletet keres. Ekkor felajánlotta a segítségét, és közölte, hogy az egyik szomszédjának az ingatlana üresen áll, ezért szívesen közvetít közöttük. Nem sokkal később azzal a hírrel állt elő, hogy a kiszemelt ingatlan sajnos mégsem kiadó, egyúttal azonban felajánlotta, hogy a saját ingatlanát adja bérbe neki. A vádlott még aznap meg is mutatta a sajátjának mondott házat, ahova azonban bemenni nem tudtak, a vádlott elmondása szerint azért, mert az épületet el akarta adni és a kulcsok már az ingatlanértékesítő irodánál voltak leadva. A férfi közölte a sértettel, hogy ha az ingatlant hosszú távra bérbe veszi, akkor ő eláll az eladási szándékától, de ez esetben az iroda 120.000 forintos közvetítői díját neki kellene kifizetnie. A sértett a munkatársi viszony miatti bizalomból fakadóan szó nélkül bérbe vette a házat és a 120.000 forintot is odaadta a vádlottnak. A munkatárs csak ezután tudta meg, hogy a házhoz az állítólagos bérbeadónak semmi köze nem volt, az illető csak a pénzére utazott, és nem sokkal később elérhetetlenné is vált.

A hatóságok azóta sem bukkantak a 46 éves csaló nyomára, ezért most az ügyészség is csak a távollétében tudott vádat emelni ellene a fenti ügyben, csalás vétsége miatt; bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.