A napilap pontosan meg nem nevezett forrásaira hivatkozva azt írta: az ügyészségi gyanúsításban megfogalmazott "vesztegetéssel fenntartott illegális rendőri védelemnek" legfontosabb célja az volt, hogy senkinek, egyetlen hatóságnak se lehessen valós képe a vállalkozó érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyek tényleges forgalmáról.

A rendőrségi korrupciós ügy június 1-jén robbant, amikor Vizoviczkivel és egyik emberével, Varga Istvánnal együtt Kalmár Tamást, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közrendvédelmi főosztálya vezetőjét és Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűncselekmények elleni osztálya vezetőjét őrizetbe vették. Ezt követően Gulyás Imrére, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya vezetőjére és Koblencz Attilára, az NNI kiemelt ügyek osztálya felderítőjére csaptak le. Bár védője szerint törvényes és ellenőrizhető forrásból származott az a 420 millió forint, amelyet a rajtaütés során Vizoviczki lakásán készpénzben találtak, a hatóság azt valószínűsíti, hogy az összeg az érdekeltségébe tartozó cégek nyereségének „a háttértulajdonost” (azaz Vizoviczkit) megillető része.

A múlt hétvégén a rendőrség más hatóságokkal együtt több fővárosi szórakozóhelyen, köztük a Hajógyári szigeten is razziázott. Bár két helyet is bezártak, a jelek szerint Vizoviczki kapcsolatai továbbra is működnek, az ellenőrzésről ugyanis a helyek előre tudtak.

Közben a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál és a Központi Nyomozó Főügyészségen is szinte naponta jelentkezik egy-két „kisrendőr” azok közül, akik az elmúlt években szolgálati időben vagy azon kívül - adózatlan díjazásért - Vizoviczki érdekeltségeiben biztonsági őri feladatokat láttak el. Vallomásaikból lassan körvonalazódik, miképpen működött e kétes hírű szórakozóhelyek „illegális rendőri védelme”.