Vancsura István a Levegő Munkacsoport csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján a Kiemelt Ügyek Igazgatóságáról (KÜIG) azt mondta, hogy ez a szervezet tudott a leghatékonyabban fellépni a szervezett adócsalások ellen, de „olyan falakba ütköztünk, és olyan eljárásokat észleltünk”, amelyekről, „azt lehet mondani, hogy a józan ésszel ellentétesek voltak”.

Vancsura István szerint szinte bizonyos, hogy jogellenesen, az adóhatóság néhány vezetőjének hathatós közreműködése révén verték szét a szervezetet, a folyamat során a legjobb szakmai vezetőket félreállították, a KÜIG-et pedig 2013-ban egy kormányrendelettel megszüntették.

Hangsúlyozta, hogy amikor megszüntették az igazgatóságot, akkor „minden bizonnyal félretájékoztatták” a kormányzati köröket és a megfelelő információ nem jutott el az illetékes döntéshozóhoz. Szavai szerint eközben egy általuk elkészített szakmai anyag bizonyította a szervezetük létjogosultságát és munkájuk során évi 70-100 milliárdforintos adókülönbözetet tártak fel.

Vancsura István megnevezett három NAV-os vezetőt, akik véleménye szerint: „hatásköri túllépésekkel, (...) józan ésszel ellentétes folyamatokkal” elérték, hogy a kormányzati körök jogszabályi szinten is megszüntessék a szervezetet. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy tudomása szerint jelen pillanatban még mind a hárman az adóhatóságnál dolgoznak, felső-középvezetőként.

A volt főosztályvezető óriási problémának nevezte, hogy a jogalkotó nem hajlandó, és az ezt megelőző nyolc évben sem volt hajlandó arra, hogy a problémát a megfelelő helyen kezelje.

A sajtótájékoztatón részt vett Horváth András, volt adóhivatali dolgozó, aki azt mondta, hogy miközben ő alulról és kívülről tárta fel "azt a korrupt rendszert, amelyik az adóhivatalon belül kivételezett helyzetet teremtett bizonyos adózók részére", addig a KÜIG néhány vezetője belülről jött rá ezekre a problémákra. Mindkét oldalon kidolgoztak módszereket arra, hogy ezt az áldatlan állapotot megszüntessék, de ezek alkalmazása helyett mindenkit félreállítottak - közölte.

Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságot a Fidesz „kiherélte”. Elmondta, hogy írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihályhoz, ebben arról érdeklődik a nemzetgazdasági minisztertől, hogy az atlatszo.hu-n közzétett dokumentumok alapján indul-e vizsgálat a NAV egyik főigazgatója ellen és hogy a tárca érdemben átvizsgálja-e az adóhatóságot. Emellett Polt Péter legfőbb ügyésznek is írásbeli kérdést nyújt be, hogy az ügyészség vizsgálja-e a sajtótájékoztatón bejelentett ügyeket.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke azt mondta, a választások előtt néhány nappal ugyan úgy tűnhet, hogy a sajtótájékoztatónak politikai színezete van, ezzel szemben szervezetük pártpolitikailag továbbra is semleges. Úgy fogalmazott: tudomásukra jutott, hogy Horváth András által kirobbantott ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) több tanút is meghallgatott, akik alátámasztották a volt adóhivatali alkalmazott állításait. Emellett úgy tudják, hogy az NNI csak egyetlen nyomozót állított az esetre, ami azt jelenti, hogy akár négy-öt év is eltelhet a vádemelésig.

Vancsura István kérdésre közölte: a visszaélésekkel kapcsolatos megfigyeléseiket letették a NAV-elnökhelyettesének asztalára, de senki nem foglalkozott az üggyel.

Arra a kérdésre, hogy a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) képviselőjelöltjeként indul a választásokon, azt felelte, hogy már tíz éve tagja a pártnak. Szavai szerint most egyfelől a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy képviselőjelöltként éljen a mentelmi joggal, másfelől az ügyészségi vizsgálat most ért egy olyan fázisban, amikor ezzel az üggyel a nyilvánosság elé tudott lépni.

Tagadja Vancsura István vádjait a NAV

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint volt főosztályvezetőjük, Vancsura István alaptalanul vádolta meg a szervezetet. A NAV az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Vancsura István elfogulatlansága "erősen megkérdőjelezhető", mert a NAV ellen indított munkaügyi perében a bíróság kimondta, felmentése nem volt jogellenes.

A NAV közleményében azt írta: egyértelművé vált, hogy a KÜIG nem volt hatékony, több éves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében. Azt is kijelentették, hogy az átszervezés után nagyságrendekkel nőtt a feltárt adóhiány mértéke és az ellenőrzések száma.

Adatokat sorolva közlik, hogy a körbeszámlázással kapcsolatban 2013. III. negyedév végéig 1817 adóellenőrzés fejeződött be, amely duplája a megelőző év azonos időszaki eredményének. Az adóellenőrzések 91 százaléka zárult megállapítással, a vizsgálatok során összesen 83 milliárd forint nettó adókülönbözetet jegyzőkönyveztek, amelynek 97 százaléka, 81,2 milliárd forint általános forgalmi adónemben keletkezett - írták.

Az adóellenőrzések darabszámának növekedési üteméhez hasonlóan, több mint a duplájára nőtt a megállapított nettó adókülönbözet összege. Egy megállapítással zárult adóellenőrzés során átlagosan 50,1 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel - derült ki a szövegből.

Arra is kitértek, hogy a nyilvánosság elé lépő egykori NAV-alkalmazottak egyike sem beszél arról, hogy az átszervezés után az Adóigazgatási Szakterület és a Bűnügyi Főigazgatóság megtöbbszöröződött hatékonysággal sorra iktatja ki az áfacsalásra specializálódott bűnszervezeteket.