Bűnösnek mondta ki társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettében a Debreceni Törvényszék Zsák Ferencet, aki a Tiszántúli Természetvédők Társulatának (TTT) elnökeként 2011-ben egy 200 millió forintos támogatási szerződés fejében visszavonta a győri autógyár beruházása ellen beadott bírósági keresetét. A törvényszék Zsákot 3 év börtönbüntetésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte 190 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az Audi magyarországi leányvállalata 2010 nyarán kötött megállapodást a kormánnyal a győri befektetésről. A beruházás Natura 2000 besorolású természetvédelmi területet is érintett, ezért a cégnek be kellett szereznie egy ún. egységes környezethasználati engedélyt, emellett vállalták, hogy 650 millió forint kompenzációt fizetnek. Első fokon 2011 februárjában megkapták az engedélyt. A vádlott által képviselt civil szervezet fellebbezést jelentett be a határozattal szemben. A beruházó egy ügyvéd közreműködésével ezt követően vette fel a vádlottal a kapcsolatot, 2011. márciusában személyes megbeszélésre is sor került, ahol már szó esett egy 30-35 milliós támogatásról, melynek fejében a TTT visszavonná a fellebbezését.
2011 áprilisában a másodfokú hatóság a TTT fellebbezését elutasította. A felek ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy folytassák a támogatási szerződéssel kapcsolatos megbeszélésüket. A találkozó másnapján a TTT felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú határozattal szemben. Egy újabb megbeszélésen aztán Zsák Ferenc egy 400 milliós projektre hivatkozva azt mondta, „a projekt értékének fele összegéért, mintegy 200 millió forint ellenében megegyezés születhet a felek között”. Május végén végül aláírták a támogatási szerződést, amelyben a cég 200 millió forintos támogatást vállalt, 5 évre lebontva. Az első 72 millió forintos részletet 3 napon belül kellett volna megfizetnie. Az aláírást követően Zsák Ferenc visszavonta a felülvizsgálati kérelmet és kérte az eljárás megszüntetését. A beruházó azonban nem fizette ki a támogatási szerződésben leírt első, 72 millió forintos részletet sem, hanem feljelentést tett.
A vádlott következetesen tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, de rendre ellentmondó vallomásokat tett és megdőlt a szavahihetősége. A bíróság szerint a büntetőeljárás szempontjából nem az a kérdés, hogy a támogatást valóban természetvédelmi célokra fordították volna, hanem az, hogy a vádlott nyomást gyakorolt a cégre és a támogatási szerződést szabta meg a felülvizsgálati kérelem visszavonásának feltételeként. A törvényszék szerint az autógyártó cég nem akarta ezt a szerződést, és szükségük sem lett volna rá, hiszen hazai és uniós szinten is zöld utat kaptak a beruházáshoz. A cég egyébként a médiából értesült Zsák Ferenc terveiről és már akkor sejtették, hogy a pénzszerzés a cél. A törvényszék azt is megállapította, hogy a vádlott készült a bűncselekmény elkövetésére, ezt többek között a titkos információgyűjtés hangfelvételei is bizonyítják. Az indoklásban az is elhangzott: a találkozók célja az volt, hogy lássa a cég hajlandóságát és kipuhatolja, mekkora összeget szánnának a megállapodásra. Az ítélet nem jogerős, a határozatot az ügyészség tudomásul vette, Zsák és védője azonban felmentésért fellebbezett. |