A Győri Ítélőtábla bírója kimondta: megdőlt az a feltételezés, hogy baráti tűz okozta a rendőr halálát, az elsőfokú bíróság érvelése logikus volt. 

Győrkös három maszkos őr kíséretében jelent meg a bíróságon, ahol a sajtó is jelen volt, és a hallgatóság közt ott ültek azok a rendőrök, akik a tragédiába torkolló házkutatáson az agyonlőtt rendőr társai voltak. 

A másodfokú tárgyaláson, az ítélethirdetés előtt az ügyész, az ügyvéd és Győrkös is szót kapott.

Ügyész: Magas színvonalú eljárás

Az ügyész azt mondta, hogy az elsőfokú ítélet megalapozott volt, csak kisebb korrekciót kérnek, mégpedig azt, hogy ne vegyék figyelembe enyhítő körülményként Győrkös büntetlen előéletét, mert 1993-ban már közösség elleni izgatás és lőfegyverrel való visszaélés miatt elítélték. 

Az ügyész szerint az elsőfokú eljárás és a nyomozás is magas színvonalon értékelte a bizonyítékokat, rendkívül részletes, alapos volt a bizonyítás, így az ügyész szerint már a nyomozás elején kiderült, hogy a védelem álláspontjával ellentétben nem baráti tűz okozta a rendőr halálát, hanem Győrkös István gépkarabélyából kilőtt lövedék találta el a fejét. 

Ezenkívül az ügyész hivatkozott egy hangfelvételre, ami közvetlenül Pálvölgyi lelövése után készült, a „szívszorító hangjátékban” egyetlen nem rendőr szemtanú hallható, ez Győrkös felesége, aki azt mondja, hogy a férje lelőtte a rendőrt. Ennek ellenére a védelem tovább erőltette a baráti tűz verziót. Az ügyész elmondta azt is, hogy valószínűségszámítást végzett, és „a laposföld-elmélet valószínűségével korrelál a baráti tűz elmélete”. 

Az ügyész szerint egy ponton túl számot kellett volna vetni a védelemnek azzal, hogy ez az irány rossz. 

Az ügyész szerint Győrkös szándékosan ölt, ráadásul a többi ember életét is veszélyeztette. Életkora miatt nem indokolt a tényleges életfogytiglan, de azt szeretné, ha az elsőfokú ítéletnél később kerülhessen szabadlábra. 

Ügyvéd: Egy kabaré volt a bizonyítás

Ügyvédje arról beszélt, hogy védeni jött Győrkös Istvánt, nem dicsérni, de nem is temetni. Szerinte Győrkösnek az ölésre sem oka, sem szándéka volt. A fegyvert el akarta rejteni. Sérelmezte, hogy a bíróság szó szerint követte az ügyészségi koncepciót, és a bizonyítási kísérlet egy kabaré volt. Az ügyészséget szerinte nem érdekelte, hogyan kerülhetett olyan pozícióba a sértett, amilyenben volt, Győrkös vissza akart vonulni, nem támadni akart. 

A TEK-es rajtaütésnél például olyan üveget törtek ki, amin korábban golyónyomok voltak. Ennél is lényegesebb szerinte, hogy a halált okozó lövedéken semmilyen DNS-t nem tudtak kimutatni.

A másodfokú bíró az ítélethirdetéskor azt mondta: „Érdemes lenne vitatkozni, hogy van-e DNS, vagy nincs, de az csak egy bizonyíték a számtalan többi között.” 

Azt is kifogásolta az ügyvéd, hogy a TEK nem bocsátotta a bíróság rendelkezésére a túsztárgyalás során készült hangfelvételt. Hiányoznak bizonyítékok, több lövedék is, a helyszínt pedig megváltoztatták, ezért megismételt tárgyalást akarnak, és Győrkös felmentését. 

Győrkös: Nem lőttem le az őrnagyot

Győrkös azzal védekezett, hogy nem volt DNS a halált okozó lövedéken, és hogy az ügyészség kezében szerinte egyetlen bizonyíték sincs, nemhogy túlbizonyítás. 

„Én az őrnagyot nem lőttem le” - mondta, és a szakvéleményeket szidta. Koncepciós ügynek tartotta a bírósági eljárást, szerinte minden rendőr lövését vizsgálni kellett volna, akik ott voltak a helyszínen.  

„Arra kérem az ítélőtáblát, hogy bizonyítékok nélkül ne ítéljenek el engem” - mondta végül.  

A vád szerint 2016. október 26-án bőnyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást tartó rendőrökre, és halálosan megsebesítette egy őrnagyot. Varga Roland bíró az ítélet indoklásában azt mondta: a szakértői vélemények alapján bizonyossággal kimondható, hogy a Győrkös István által a bűncselekmény elkövetésekor használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származik az a lövedék, amely a rendőr halálát okozta.

A 79 éves Győrkös István a büntetőeljárás során és a törvényszéken is tagadta, hogy megölte volna az őrnagyot, védekezését végig arra alapozta, hogy a rendőrök előbb lőtték meg őt, és csak ezután sült el a kezében tartott AMD 65-ös gépkarabély, amelyet a felszólításnak eleget téve éppen le akart tenni, de egy időre elveszítette az eszméletét.

Győrkös és az ügyvédje is azt a feltevést próbálta bizonyítani a tárgyaláson, hogy az őrnagyot „baráti tűz érte”, ám ezt nem támasztották alá a szakértői vélemények. Több szakértő megállapítás is rámutatott arra, hogy a végzetes lövés kevesebb mint egy méterről érte az őrnagyot, a rendőrök pedig jóval távolabb álltak.