Még a szabadidős tevékenységükről is részletesen be kell majd számolniuk azoknak, akik a rendvédelmi szervek hivatásos állományába kívánnak kerülni — derül ki a rendőrség belső bűnmegelőzési szervének tevékenységét szabályozó kormányrendelet tervezetéből. A felvételhez szükséges előzetes vizsgálatot a javaslat szerint a megalakuló Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) folytatná le. A kifogástalan életvitel ellenőrzését célzó eljárás előtt a jelentkezőknek a családi kapcsolataik, a vagyoni viszonyaik, illetve a korábban elkövetett esetleges bűncselekmények és szabálysértések mellett nyilatkozniuk kell arról is, hogy mit sportolnak, járnak-e színházba vagy moziba, s van-e valamilyen hobbijuk. A munkáltató emellett azt is tudni akarja, hogy a pályázók milyen szórakozóhelyeket látogatnak.

Az életvitelt azonban nemcsak a felvétel előtt, hanem később is folyamatosan ellenőrzik, ami persze nem újdonság, hiszen ez a feladat már a belső biztonsági feladatokat ellátó Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló, de a mostani tervezethez képest igencsak szűkszavú, 1995-ös kormányrendeletben szerepel. Abban egyetlen mondattal intézték el ezt a kérdést, míg a jelenlegi javaslat az eljárást jóval részletesebben szabályozná, különbséget téve a hivatásos szolgálatra jelentkezők és a már hivatásos állományban levők között. Ez utóbbiakat a később is rendszeres vizsgálódás során a szabadidős tevékenységről és a korábbi jogsértésekről már nem kérdeznék.

A szolgálaton kívüli magatartást, a családi és lakókörnyezeti kapcsolatokat, az anyagi viszonyokat, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatokat nem csak „bemondásra” vizsgálnák. A még elfogadásra váró rendészeti csomag szerint a közeli hozzátartozókról adatokat kérhetnek a bűnügyi nyilvántartásokból, a hivatásos állomány tagjáról pedig — nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével — környezettanulmányt készíthetnek. Aki ebben az eljárásban nem működik együtt, az „kifogásolható életvitelt” folytat, és ki kell majd rúgni.

Ugyancsak a rendészeti csomag tartalmazza a megbízhatósági vizsgálatot, ami viszont teljesen új módszer, mert lehetővé teszi, hogy a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, az adó- és vámhivatal, a hivatásos tűzoltóság, az idegenrendészeti hatóság, illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal valamennyi —nem csak hivatásos — munkatársát úgy ellenőrizzék, hogy szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével provokálják. „A vizsgálat érdekében kialakítandó élethelyzetnek olyannak kell lennie, hogy az a vizsgálattal érintett személy intézkedési, eljárási kötelezettségét vonja maga után” — olvasható erről a kormányrendelet tervezetében.

Ilyen „élethelyzet” lehet, amikor a rendőr szeme láttára hajtanak át záróvonalon, és ha intézkedik, megpróbálják megvesztegetni. Vagy egy céghez adóellenőrt küldenek, aki ott biztosan súlyos „szabálytalanságokat”, az üzleti könyvekben meg egy vastag borítékot talál. Esetleg a bevándorlási hivatalban kér valaki „méltányos” elbánást — félreérthetetlen utalással a megfelelő ellenszolgáltatásra.

Az elfogadásra váró törvény egyébként elég szűkre szabja a provokáció során megengedett törvénysértések körét, hiszen csaknem az egész Btk.-t kizárja. Eredetileg az ellenőrzés során legfeljebb öt évig terjedő börtönnel sújtható cselekményeket követhettek volna el, majd ezt — talán a szakszervezetek heves tiltakozása miatt is — módosították. Így az NVSZ emberei számára csak a vesztegetés, a hivatali visszaélés, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, az okirat-hamisítás s néhány más, kisebb súlyú bűncselekmény marad.

A készülő kormányrendelet szerint indokolni kell, ha valamilyen provokációra készülnek, és részletesen be kell mutatni a tervezett „elkövetői magatartást” is. Amennyiben az bűncselekménynek minősülne, ahhoz meg kell szerezni az ügyész jóváhagyását, míg szabálysértés esetén erre nincs szükség.

Privát Kopó: Már csak az a kérdés, mennyire lesznek feddhetetlenek azok, akik kollegáik életvitelét vizsgálják?