Ma: 2024.02.15. Vissza a főoldalra
RSS
 
Keresés
 
Rovatok
Info







 
Jogháló
Adócsalás a DHL-nél? - Járuléksikáló számlázási „okosság” a multicégnél
privatkopo.hu 2010. 12. 20.

Állítólag egy multinacionális nagyvállalatnak nem szükséges piti csalásokhoz folyamodnia azért, hogy profitját növelje.  Vagy mégis? A német tulajdonú DHL egy olyan világcég, amelynek nemzetközi hálózata több, mint 220 országot és térséget köt össze, a csoport 2009-es árbevétele meghaladta a 46 milliárd eurót. Felvetődött a gyanú: magyarországi leányvállalata munkaszerződés/megbízási szerződés nélkül foglalkoztat(hat)ott futárt (futárokat?), ezzel kibúj(hatot)t a munkáltatót terhelő, munkabér után fizetendő közterhek megfizetésének kötelezettsége alól.



A DHL Express Magyarország Kft. az elmúlt években folyamatosan átszervezte működését, a korábban munkaviszony keretében foglalkoztatott, futár munkakört ellátó dolgozókat vállalkozásokba (főként betéti társaságokba) „kényszerítette”, ugyanis a cégvezetés két választási lehetőséget vázolt fel számukra: az egyik, hogy a továbbiakban számlát állítanak ki munkájukról, és maguk után adóznak, illetve fizetik a közterheket, a másik opció, hogy utcára kerülnek és ehetik a munkanélküliek száraz kenyerét.

Munkaviszony leplezése vagy valóságos megbízási jogviszony?

Az előbbi lehetőséget „választották” annak a betéti társaságnak tagjai is, amelyet 2007 nyarán kifejezetten azzal a céllal alapítottak, hogy - megbízási jogviszony keretében - leszámlázzák a DHL felé a multicégnek végzett munkájuk ellenértékét. Alig másfél évvel később, 2008 végén a DHL Express Magyarország Kft. - három hónapos felmondási idővel - megszűntette a bt-vel kötött megbízási szerződést.  A cég kötelékében tevékenykedő három futár munkaügyi pert indított a DHL ellen, azt állítva, hogy 2007-2008-ban valójában „bujtatott munkaviszonyban” foglalkoztatta őket a világcég magyarországi leányvállalata. A pert - elsőfokon, nem jogerősen - a DHL Express Magyarország Kft. nyerte, a felperesek keresetét elutasította a bíróság. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a per tárgyalása során két tanú olyan tartalmú nyilatkozatot tett, amelyeket minden normális országban adóhivatali vizsgálatnak, valamint vám- és pénzügyőrségi nyomozásnak kellett volna követnie.

Munka itt, számla ott - jól jár a DHL

Idézet a 2009. szeptember 1. napon tartott munkaügyi bírósági tárgyalás jegyzőkönyvéből:

L. József. György tanú: „Az Ú. Józsefet természetesen ismerem. A DHL-hez úgy került, hogy elhunyt a vezetőfutár, én vettem át az ő feladatát, így az én futári területem, a feladatom ellátatlan maradt. Kellett találni egy embert, akit ki lehetett gyorsan képezni, és véletlenül találtam meg, ő elvállalta, és ő lett a helyettesítő futár. (…) Azt, hogy milyen jogviszony állt fenn Ú. Úrnak a DHL-el, ezt nem tudom. Vagy vállalkozói, vagy más jogviszony lehetett, de a bt. számlázta a DHL-nek Ú. úr teljesítését, és a bt. fizette őt. Ú. úr a fuvarszolgálatot a DHL gépkocsijával teljesítette, a DHL által biztosított szkennerrel és mobiltelefonnal. (…)”

Ú. József tanú: „Én a DHL-nél helyettesítő futárként dolgoztam. (…) Az én általam teljesített munkát a DHL-nek a bt. számlázta, de nekem a bt-vel nem volt semmilyen munkakapcsolatom, a bt. felé nem teljesítettem semmit, én a DHL autójával szállítottam. (…) A munkám ellenértékét a bt. adta. Nekem nem volt a bt-vel szerződésem. Én a pénzt adómentesen kaptam meg. (…) Átvételi elismervény készült az összegek kifizetéséről, illetve átvételéről.”

Felperesi képviselő: „A tanú (Ú. József) 234 napot helyettesített, ebből 226-ot a DHL-nek, 8 napot pedig a bt-nek.”

Járulékspóroló „okosság”

A privatkopo.hu rendelkezésére álló dokumentumok tanúsága szerint a DHL Express Magyarország Kft., valamint a bt. között létrejött megbízási szerződés melléklete szerint a bt-vel három (FB 03, FB 05, FB 06) túra/járat ellátására szerződött a DHL, kizárólag Fejér és Veszprém megyék területére vonatkozóan. Ú. József viszont 226 napon a 04-es számú (Balaton déli partja) területen végzett helyettesítő futármunkát (a DHL gépkocsijával, valamint technikai eszközeivel), és munkavégzését ezzel a járatszámmal számlázta le a bt. a DHL Express Magyarország Kft-nek 2007-2008-ban. Az erről szóló számlákat a DHL befogadta, azokat kiegyenlítette a bt. részére, annak ellenére, hogy a feladatkör nem szerepelt a két cég között létrejött megbízási szerződésben. Végül Ú. úr adómentesen, átvételi elismervény fejében juthatott munkabéréhez.


Hogy mi ebben az „okosság”? Ú. József rendszeresen, munkaviszonyszerűen végzett helyettesítő futár tevékenységet a DHL Express Magyarország Kft-nek. Azt, hogy nem vállalkozói/megbízási jogviszonyban végzett munkát a mamutvállalatnak, bizonyítja, hogy a DHL által biztosított gépkocsival szállított, valamint a DHL által rendelkezésére bocsátott technikai eszközökkel (szkenner, mobiltelefon) teljesítette a DHL által meghatározott feladatokat. Mégis: helyette egy olyan bt. számlázott a német tulajdonú óriáscég felé, amellyel a DHL semmilyen szerződést nem kötött Ú. József foglalkoztatására vonatkozóan. Így aztán a DHL Express Magyarország Kft. megspórolta az Ú. József megbízási díjnak álcázott „munkabére” után fizetendő - munkáltatót terhelő járulékok - megfizetését.

Piti? Az. És nem is az így megspórolt, a központi költségvetésnek okozott kár összege a lényeg, hanem a mentalítás, a jelenség: bitang gazdag, pénzben fuldokló multicégek így károsíthatják meg a Magyar Államot, a tisztességes adófizetőket - merthogy helyettük azokról a vállalkozókról húznak le újabb és újabb bőrt, akik nem bűvészkednek a munkáltatással.

Azt, hogy csupán egyedi esetről vagy több személyt érintő, bejáratott gyakorlatról van szó, kizárólag egy alapos hatósági eljárás tárhatná fel - feltéve, ha indulna olyan…

És, ha már törvényességről beszélünk, következzen még egy „apróság” a DHL joghoz való viszonyulását illetően: a 79./2004. Kormányrendelet 37.§ (3.) pontja kötelezően írja elő ÍRÁSOS megbízási szerződés megkötését „postai közreműködői” tevékenység esetén, ennek ellenére a DHL és a szóban forgó bt. - mint közreműködő - között 2007. szeptember 15. és 2008. április 01. időszakra vonatkozóan nem született, a DHL részéről aláírt, írásos megbízási szerződés. Több, mint fél évig úgy fizetett havi rendszerességgel milliós összegű megbízási díjat a DHL a bt-nek, hogy kifizetések mögött nem volt semmilyen érvényes írásos megállapodás.

Hallkan kérdezzük: amennyiben egy kis magyar vállalkozás így tett volna, mennyire ráncigálta volna meg az APEH? Vélhetően nem kicsit.

Semmitmondó reagálás a DHL Expresstől

Megkerestük a DHL Express Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját, akinek megbízásából dr. Pál Lajos ügyvéd reagált felvetéseinkre. Idézzük:

„Az ügyvezető úr megbízásából az alábbiakról tájékoztatom.

Az Ön által felvetett állítások nem felelnek meg a valóságnak és az azokból levont, téves ténybeli és jogi következtetések sem helytállóak, ezáltal alkalmasak lehetnek mind az olvasók megtévesztésére, mind a DHL Express Magyarország Kft. jó hírnevének megsértésére, csorbítására.

A DHL Express Magyarország Kft. nem kíván az üggyel részletesebben foglalkozni.”

Úgy tudjuk, a DHL Express Magyarország Kft. nem kezdeményezett - hamis tanúzás miatt - büntetőeljárást a bűncselekmény elkövetésének gyanúját felvető vallomásokat tevő tanúk ellen, ezért joggal feltételezzük, hogy az általuk előadottak megfelelnek a valóságnak. Mindazonáltal érthetetlen számunkra, hogy az eljáró munkaügyi bíró, aki előtt a tanúk törvénysértésre utaló vallomásokat tettek, miért nem fordult az illetékes hatóságokhoz (APEH, VPOP), miért siklott el nagyvonalúan a jogszabálysértésekre utaló kijelentések felett?

Lehet, hogy Magyarország egy nem normális ország?

Törvényi háttér

Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás: „310/A. § (1) Az a munkáltató, aki a) munkaszerződés nélkül, b) színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen nagyobb adóbevétel-csökkenést eredményez. (3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen jelentős adóbevétel-csökkenést eredményez. (4) A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az elvont adók összege együttesen különösen nagy, vagy ezt meghaladó adóbevétel-csökkenést eredményez.”

Adócsalás: „Az adócsalást az követi el, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elől elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken. Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel jár, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékben csökken.”

(Fotók: DHL illusztráció)

További friss információk
Ügyfelét csapta be és károsította meg egy ügyvéd
X-akták: eltűnt 25 ezer dollár a NAV repülőtéri páncélszekrényéből, azonban büntetőfeljelentés nem született az ügyben - nem ez volt az első rejtélyes eset
Kábítószer-kereskedő élettársakkal szemben emeltek vádat
Ellátás helyett otthonába vitte a lebénult férfit a mentő
Gyermeket kényszerített pornográf fotók készítésére egy 30 éves patkány
 
Top cikkek
Brutális cigánybűnöző bandája hálózta be az alkoholista, pszichiátriai problémákkal küzdő milliárdos üzletembert
Ideiglenes gondnok a később halálra égett milliárdos lányainak: „nem találkozhatnak az apukájukkal a politika miatt”
Egy budai milliárdos furcsa halála: „Makai Zsolt emberei hangoztatták egy társaságban, hogy nincs mitől tartaniuk, mert velük vannak a XII. kerületi rendőrök és néhány fideszes politikus”
A tűzhalált halt milliárdos lánya: „a XII. kerületi rendőrök nemhogy nem segítettek, hanem kifejezetten akadályoztak abban, hogy édesapám életét megmentsem”
50 milliót kért a TEK-es ezredes húga a megölt és elégetett budai milliárdos lányaitól, hogy ne akadályozza a hagyatéki eljárást - nem kapott, ezért most ki akarja semmizni őket
Friss cikkek




 
           
ImpresszumKapcsolatMédiaajánlat