A hazai felszámolási eljárások jelentős korrupciós kockázatot hordoznak, mert nem felelnek meg az egyértelműség, a transzparencia, a számonkérés, a mérhetőség és az ösztönzés négy alapkövetelményének - mondta Dietz-Blaskó Judit, a Transparency International Magyarország kutatásvezetője. Közölte, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank értékelése szerint a magyar csődtörvény közepesen felel meg a nemzetközi elvárásoknak. Mivel ezen belül a cégek reorganizálását a szabályok csak kis mértékben támogatják, a Transparency International azt javasolja, készüljön olyan új csőd- és felszámolási törvény, amely a bajba jutott cégek újjászervezését helyezi előtérbe. Elmondta: a felszámolási eljárásokban tapasztalható visszaélések miatt háromszáz-ötszáz milliárd forintnyi vagyon tűnik el évente, amely ötven-nyolcvanezer munkahely elvesztésével jár. Ezekben a hazai cégek vagyonának hatvan százaléka vész el, szemben a negyvenszázalékos európai gyakorlattal. Ha sikerülne ezt a szintet elérnünk, mintegy négyszázmilliárd forintnyi vagyont lehetne megmenteni - fejtette ki a kutatásvezető. A helyzetért felelős a sokszor módosított, s így kuszává tett csőd- és felszámolási törvény. A szakember szerint nem átlátható a felszámolók kinevezése sem. Az erre szolgáló kiválasztó elektronikus rendszert még csak nem is auditálták. A piacon hírként terjed, egy adott kiválasztott felszámoló „mennyibe kerül a csődbe jutott cégnek” - mondta. Emiatt nem zárható ki, hogy a felszámolók érdekkörébe tartozó cég vásárolja meg a csődvagyont. 

Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója azt mondta, az idén várhatóan rekordot dönt a felszámolások száma, amelyet húszezerre tesz. Kifogásolta, a „cégtemetőket” működtetők - ha eltiltják őket a vezető tisztségtől - akkor is tovább alapítanak cégeket, mivel nincs ellenőrzés. Ma ötven magánszemély felelős ezer cég csődbe viteléért.