A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vádat emelhet Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornokkal szemben a 2012 januárjában indult nyomozás befejezéseként. Az eljárás iratait tegnap ismertették az egykori főrendőrrel és védőjével. Simon Richárd, a főügyészség helyettes szóvivője közölte: az ügy jelenleg a vádelőkészítés szakaszában van, és az eljárásnak csak Kiss Ernő a gyanúsítottja. Az ügyész a tényállásról - arról, hogy pontosan milyen cselekménnyel vádolható a gyanúsított - nem kívánt részleteket közölni. Simon Richárd az eljárási szabályokra hivatkozva nem árulta el azt sem, ki az a magánszemély, akinek feljelentése alapján a főügyészség eljár.

Ismert: az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság volt vezetőjét a KNYF 2013. december 11-én vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés gyanújával hallgatta ki, majd a tábornokot őrizetbe vették. A volt főrendőrt a Pesti Központi Kerületi Bíróság a főügyészség indítványára harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte, majd a KNYF megszüntette a kényszerintézkedést Kiss Ernővel szemben. A nyugdíjas tábornok az ügy kirobbanása idején megjelent sajtóhírek szerint 2013. december 20-án azok után szabadult, hogy az ügyészek szembesítették az őt feljelentő Kocsis Istvánnal, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatójával, illetve elé tárták a felderítés során beszerzett egyes bizonyítékokat, köztük a gyanút alátámasztó hangfelvételt. Utóbbi bizonyítékhoz a „bemikrofonozott” Kocsis segítségével jutott a hatóság.
Kiss Ernőről köztudott, a kilencvenes években, a KBI főigazgatójaként eljárt több alvilági leszámolás és robbantásos merénylet ügyében is. A tábornok karrierje akkor ért véget, amikor 1998. novemberi, a Teve utcai rendőrpalota parkolójában kamerával rögzített ittas viselkedését követően „egészségügyi okokból” menesztették tisztségéből, és a XIII. kerületi kapitányság élére nevezték ki. Ezt a megbízatását 2007-ben vonták vissza, mert parkoló autókat tört össze ittasan, majd távozott a helyszínről, és elöljáróját úgy tájékoztatta, hogy az autóját ellopták.

A büntető törvénykönyv szerint a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.