Új utakon és új módszerekkel is próbálják Magyarországra vagy az országon keresztül Nyugat- és Észak-Európába juttatni az illegális migránsokat — mondta az MTI-nek Borsa Csaba őrnagy, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság határrendészeti osztályának vezetője.
A spanyol, francia és olasz hatóságok határozottabb fellépése miatt egyre népszerűbb a balkáni útvonal, amelyen Szerbia felől, a zöldhatáron érkeznek Magyarországra az illegális migránsok, aztán innen próbálnak továbbutazni — tette hozzá. Korábbi legfőbb célpontjaik — Franciaország és Nagy-Britannia — mellé felzárkóztak a skandináv államok. Ennek okát az osztályvezető abban látta, hogy ezekben az államokban a válság ellenére is remekül működik a szociális rendszer, liberális a menekültpolitika, és sok frissen érkezett migránsnak már vannak ott rokonai, ismerősei, akik segítenek új életet kezdeni akár legálisan, akár illegálisan.
Egy másik módszer, hogy a török-görög határt átlépve, immár az Európai Unió területén kérnek menekültstátust, majd az ügyük elbírálásának idejére kapott iratokkal a zsebükben próbálnak meg továbbjutni, szintén a balkáni útvonalon. Ezt a metódust jellemzően az iraki, a pakisztáni és a kelet-ázsiai migránsok választják, de ezen az úton indulnak el azok a koszovóiak is, akik már Belgiumban vagy Németországban élő rokonaikhoz csatlakoznának.
Egy másik, egyre népszerűbb útvonal — amelyet jellemzően a csecsen, az örmény, valamint a Távol-Keletről érkező migránsok választanak — Moszkván és Kijeven át Romániáig fut. Az ide érkezők szintén az uniós menekültstátust megcélozva próbálnak továbbjutni nyugat vagy észak felé — mondta. Magyarország továbbra is tranzitállam, a migránsok kétharmada pedig még mindig az M1-es autópályán próbál Ausztriába, majd onnan a célországba jutni — jegyezte meg Borsa Csaba, hozzátéve, hogy mind nagyobb lesz a vasúton próbálkozók aránya.
Egyre erősödő tendenciaként említette, hogy a kedvezőbb elbírálás jegyében sokan kiskorúnak vagy olyan államalakulat (például Irak vagy a Palesztin Hatóság) polgárának próbálják kiadni magukat, ahová a belső konfliktusok miatt nem toloncolhatják vissza őket. Az első esetben orvos szakértői vizsgálattal, nagy valószínűséggel, tisztázható a dolog, a másodikban pedig a rendőrség tolmácsai tesznek fel olyan keresztkérdéseket, amelyekkel egyértelművé válhat, igazat mondott-e az iratok nélkül érkező delikvens.
Az őrnagy megemlítette: új jelenség, hogy elsősorban nigériaiak próbálnak házassággal vagy magyar kisgyerek örökbefogadásával állampolgárságra szert tenni. Szintén problémát jelent annak megállapítása, hogy valóban az iratok nélkül érkező családhoz tartozik-e egy-egy gyermek, ilyenkor általában a kicsikkel való elbeszélgetéssel derítik ki, hogy mi az igazság.
Borsa Csaba elmondta: az illegális migráció útjai, eszközei változnak ugyan, de az árak információik szerint nem. Koszovóból 7-8 ezer euróért, Afganisztánból 12 ezer dollárért lehet Nyugat-Európába jutni. A „viteldíjat” le is lehet dolgozni, de előfordult, hogy a család akkor fizetett a csempészeknek, amikor a célba érő rokon telefonon bemondta az előre megbeszélt jelszót.
(Fotó: illusztráció) |