Egy magánszemély szerint jogsértő, hogy a hitelintézetet az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni, ezért kezdeményezte az adózás rendjéről szóló törvény érintett rendelkezésének Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát - áll az ombudsmani hivatal közleményének bevezetőjében.

A hatályos jogszabály szerint az adóhatóság hatósági átutalási megbízást küld a hitelintézetnek, és ez a megbízás csak a benyújtó nevét, számlaszámát, aláírását, a fizetésre kötelezett számlaszámát, a bizonylatszámot, a benyújtás indokát (a jogszabályszámot) valamint a közlemény rovatot tartalmazza. A pénzforgalmi bankszámlák tulajdonosai már nevük alapján is nagy pontossággal azonosíthatóak, a lakossági bankszámlák tulajdonosairól és rendelkezésre jogosultjairól például az egybehangzó gyakori nevek esetén ez egyáltalán nem mondható el. A hatósági átutalási megbízások teljesítésével kapcsolatosan kiemelkedő garanciális jelentősége lenne annak, hogy az adós a tartozás és annak jogcíme pontosan beazonosítható legyen - áll az ombudsmani közleményben.

Az ombudsman szerint problémás az ügyfél-reklamáció kérdése: a hatósági átutalási megbízás benyújtásakor a fizető fél, akinek a számlájáról leemelik a pénzt - különösen, ha több számlatulajdonos van, vagy tévesen nem az adós számlatulajdonossal szemben hajtják végre - lényegesen nehezebben jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy el tudja dönteni, az adóhatóság eljárása valóban jogszabálysértő volt-e. A hitelintézet értesítésének átvételétől kezdődik a végrehajtási kifogás 8 napos határideje, ugyanakkor ennek az értesítőnek az átvételekor nem minden esetben tudja megítélni a fizető fél a hatósági átutalási megbízás jogszerűségét - fogalmaz a hivatal közleménye. A követelés pontos megnevezése, jogcíme, esedékessége, járulékai olyan adatok, amelyek ismerete feltétlenül szükséges, miközben ezeket a hitelintézethez benyújtott megbízás nem tartalmazza, de a végrehajtható okirat igen - szögezi le Szabó Máté.

Mindezek alapján megállapítható, hogy az okirat hiánya érdemben akadályozza a jogorvoslat gyakorlását a fizető fél számára, valamint sérti a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését - indokolta alkotmánybírósági indítványát Szabó Máté ombudsman.