Több éven keresztül fizethettek jelentős összegű - összességében akár több százmilliós - feketepénzeket a munkavállalóknak az egyik legnagyobb hazai autóalkatrész-kereskedelmi cégnél, az UNIX Autó Kft-nél - értesült több forrásból a Privát Kopó. Információnk szerint az alacsonyabb beosztásokban dolgozók (pl.: raktárosok, futárok, stb.) banki átutalással folyósított, bejelentett bérét havonta 60-80 ezer, míg a felsővezetők hivatalos jövedelmét havonta 300-400 ezer forint összegekkel „pótolhatták ki” - adózatlanul, a közterhek megfizetése nélkül - a társaságnál. A kft. átlagos munkavállalói létszáma meghaladja a 700 főt, tehát éves szinten milliárdos nagyságrendű „borítékos” pénzmozgás történhetett.

- Hosszú évek óta dolgozom a cégnél, és egészen tavaly októberig működött a „borítékos” kifizetési módszer - mondta az UNIX Autó Kft. egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa. - Minden hónap elején bankszámlára érkezett a hivatalosan bejelentett munkabér, amit néhány nappal később követett a „kiegészítés”, amit adómentesen, borítékban kaptunk a munkáltatótól. A vezetők havonta több százezret, a beosztott dolgozók tízezreket vihettek haza, úgy, hogy az így kifizetett összegek után nem fizettek adót, a munkaadó pedig megspórolta a járulékokat.

Úgy tudjuk, a társaságnál senkit nem dolgoztattak minimálbérért, a vezetői munkakört betöltők havi jövedelme bruttó 300 ezer és 1 millió forint között mozog, az alacsonyabb beosztásban tevékenykedők munkabére bruttó 120-150 ezer forint.

- A nem felsővezetői feladatkört ellátókat érintően tavaly októberben megszűntették a „borítékos pénzeket”, ők már csak cafeteria juttatásban részesülnek a hivatalos jövedelmük mellett - tájékoztatott egy másik munkavállaló. - A górék körében, akik több mint ötvenen lehetnek (a névsort eljuttatták szerkesztőségünknek - privatkopo.hu), viszont minden változatlan: ők idén is zsebre vághatják havonta a 300-400 ezreket tartalmazó borítékokat.

A cselekmény felvetheti a Büntető törvénykönyvbe ütköző, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága nyomozati hatáskörébe tartozó „költségvetési csalás” (2012. január 1. előtt „munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás”) bűntett gyanúját.

Felmerül a kérdés: milyen forrásokból származhatnak az éves szinten milliárdos nagyságrendet elérő „feketepénzek”, amelyekről az adóhatóság nem szerez tudomást?

- A felsővezetőknek lehetőségük van a forgalmat manipulálni, illetve számlákat törölni a számítógépes rendszerben, azaz, olyan állapotot előidézni, mintha ki sem adták volna az árukat - magyarázta egyik forrásunk. - A beszerzéseknél is machinálhatnak, hiszen egyensúlyban kell tartani a rendszert, vagyis ugyanannyi terméknek kell számla nélkül beérkeznie, mint amennyi számla nélkül „tűnik el” a készletnyilvántartásból.

A cselekmény felvetheti a Büntető törvénykönyvbe ütköző, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága nyomozati hatáskörébe tartozó „költségvetési csalás” (2012. január 1. előtt adócsalás) bűntett, valamint a számvitel rendjének megsértése vétség gyanúját.

                                                         Zombori Antal

A Privát Kopó megkereste Zombori Antalt, a visszaélés gyanújába keveredett kft. tulajdonos-ügyvezetőjét, aki még a gondolatát is visszautasította az adócsalás gyanújának. Közölte, hogy a társaságnál maximálisan betartják az adózás rendjéről szóló törvény passzusait, cáfolta a zsebbe történő kifizetésekről szóló információinkat. - Cégem szigorúan törvényes keretek között, átláthatóan működik, és a közterhekből jelentős, sőt kiemelkedő részt vállal. Tudomásom szerint ebben az iparágban az én cégemet tartják a „legjobban fizető”, és a „legjobb munkakörülményeket” nyújtó vállalkozásnak - mondta. - Gazdasági társaságom - különböző jogcímeken - évente összesen közel 5 milliárd forintot fizet be a központi költségvetésbe, 2011-ben bérköltségként 1.691.461 ezer Ft-ot fizetett ki - tette hozzá. - Tény, hogy egy ekkora cégnél, ekkora létszámnál olykor előfordul, hogy egyes kollégák „rossz szájízzel” távoznak a cégtől. Én azt gondolom, közülük néhányan „sértődöttségükben”, vélt vagy valós sérelmük miatt, esetleg „bosszúból” próbálják befeketíteni a céget.

„Sértődöttségből”, „bosszúból” fakadó, alaptalan lejáratás vagy különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett adócsalás? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes nyomozószerve vélhetően választ fog adni a kérdésre.

(Rövidesen egy újabb trükkös kereskedelmi vállalkozást helyezünk a Privát Kopó nagyítója alá.)