„Ma nincs kommunikáció a gazdasági és szociális szereplők, és a kormány között. Ha nem támogat valaki a politika legmagasabb szintjéről, akkor esélyed sincsen értelmesen tárgyalni a fontos gazdasági kérdésekről. Ha nincs politikai támogatás, semmit sem tudsz elintézni” - erről egy multinacionális cég magyarországi vezetője beszélt a Transparency International lobbizással foglalkozó kutatásában. Amit leír, az nem egyedi, több piaci szereplő hasonló tapasztalatokról beszélt.
A kutatás szerint Magyarországon az állami döntéshozatalnál a közérdek helyébe gyakran egyes gazdasági szereplők magánérdeke lépett.
Az elemzés megállapítja: Magyarország kelet felé fordult, és épül a haverok kapitalizmusa.
Ez azt jelenti, hogy bár látszólag működik a piacgazdaság, de valójában az állam a jogszabályok megváltoztatásával, és más beavatkozásokkal a hozzá lojális szereplőket, a haverjait hozza helyzetbe. Ebben a környezetben a gazdasági szereplők egyre kevésbé próbálnak jó piaci teljesítménnyel sikert elérni, inkább a hatalom kegyeit keresik.
A haverok helyzetbe hozása eltorzítja a piacot, és az erőforrások állami elosztását. Egy olyan gazdaságban, ahol az állam ilyen viselkedést támogat, ott hosszú távon csökken a versenyképesség, romlik a döntéshozatal, ez pedig a társadalom többsége számára nagyon káros. Csak a hatalomhoz közeli csoportok járnak jól, és végül az állami döntéshozatalban az egyes csoportok magánérdekei teljesen kiszorítják a közérdeket.
A Trasnparency International kutatása szerint 2010 óta az állami korrupció mértéke érdemben nem változott, de a természete igen.
Az állam működésének más területeihez hasonlóan a korrupciót is központosították Magyarországon.
A haveroknak kedvező szabályok, illetve a jogi környezet ezzel összefüggő folyamatos farigcsálása nagyon rosszat tesz a magyar gazdaságnak. A kiszámíthatatlan jogi környezet érdemben hátráltatja itthon a gazdasági növekedést.
„Ha nincsenek ismeretségeid a legmagasabb politikai körökben, akkor a téged érintő legfontosabb változásokról sem értesülsz időben. Úgy kéne alkalmazkodnod az új jogszabályokhoz, hogy egy piac meghatározó szereplőjeként pénteken értesülsz róla, hogy valami változik, amit még aznap megszavaz a parlament, és hétfőn már életbe is lép a törvény” - ezt egy cégvezető mondta a kutatóknak. Az ilyenek miatt szinte minden vállalat eszeveszetten próbál a kormány kedvében járni. A vezetők mindent megtesznek, hogy legalább pár szót válthassanak a vezető politikusokkal.
„Van, aki beszáll a kormányzati tisztviselők kazah vagy dubai útjainak finanszírozásába, ő is kiutazik, még akkor is, ha egyébként a cége nem tervez semmilyen üzletet ezekben az országokban. De így legalább tud beszélni a magyar vezetőkkel. Van olyan cégvezető, aki ugyanezért jár NB 1-es focimeccsre, pedig nem is érdekli a foci.”
Egyes vállalatok rendszeresen rendelnek meg drága tanulmányokat kormányközeli tanácsadó cégektől, amikre nekik nem feltétlen van szükségük. Nagyvonalúan kifizetik azokat, ha azt gondolják, hogy egy kormányzati döntéshozónak az jól jöhet. A lényeg, hogy ha a tanulmány érdekes a kormány számára, akkor esetleg meghívják a megrendelőt is, amikor bemutatják, és így találkozhat az érdeklődő politikusokkal.
A stratégiai megállapodások egyfajta szándéknyilatkozatok, amellyel a vállalatok lojalitásukról biztosítják a kormányt, az pedig megígéri, hogy elássa a csatabárdot. A korrupció ellen küzdő civil szervezetnek mindezzel az a baja, hogy teljességgel átláthatatlan, melyik céggel pontosan milyen megfontolások alapján köt a kormány stratégiai partnerséget. |