2007-ben indult az a büntetőeljárás, amelyben négy gazdasági társaságból - GUZLA Kft., ZELENKA Kft., BIZNISZOINT Kft., CONSULTING BAKONYI-BAKONYI Kft. - álló cégláncolat összesen 9 milliárd 525 millió forinttal károsította meg a költségvetést.

A Privát Kopó birtokába került vádirat, valamint nyomozati dokumentumok szerint a GUZLA Kft. távol-keleti eredetű műszaki cikkek és háztartási eszközök nagykereskedelmével foglalkozott, vevői magyarországi társaságok voltak. Abból a célból azonban, hogy a cég az értékesítést terhelő általános forgalmi adó körében mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, a vállalkozás a ZELENKA Kft. és a CONSULTING BAKONYI-BAKONYI Kft. nevében kibocsátott fiktív beszerzési számlákat állította be a könyvelésébe, majd azokra jogosulatlanul adólevonási jogot alapított.

A ZELENKA Kft. a GUZLA Kft. irányába történt fiktív értékesítések valódiságának alátámasztására azt a látszatot keltette, mintha a termékek beszállítója a BIZNISZPONT Kft. lett volna, ennek érdekében a BIZNISZPONT Kft-től fiktív számlákat fogadott be.

Bár a GUZLA Kft. ügyvezetői 2003 és 2006 között M. Bertalan és M. Zoltán voltak, a társaság tényleges irányítását mindvégig Rigó Lajos látta el, ő tartotta a kapcsolatot a cég vevőivel, a társaság könyvelőjével, utasításokat adott az ügyvezetőknek, valamint jogosult volt rendelkezni a társaság bankszámlái felett is, amelyekről 2003 augusztusa és 2006 novembere között összesen 5 milliárd 776 millió forintot vett fel készpénzben, „amely összeg további sorsa ismeretlen”.

A GUZLA Kft. névleges beszállítói - ZELENKA Kft., CONSULTING BAKONYI-BAKONYI Kft. - illetve a ZELENKA Kft. névleges beszállítója - BIZNISZPONT Kft. - valós gazdasági tevékenységet nem folytattak, az ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel (bejelentett munkavállalók, áruszállításra alkalmas járművek, raktárhelyiség) nem rendelkeztek, bejegyzett székhelyeiken ténylegesen nem működtek. A GUZLA Kft. a ZELENKA Kft-től mindösszesen 11 milliárd 24 millió forint értékben fogadott be számlákat. A GUZLA Kft. a BIZNISZPONT Kft-nek 2004 novembere és 2006 márciusa között összesen 856 millió forintot utalt, amelyet Sz. Mihály kézbesítési megbízott a társaság bankszámlájáról teljes mértékben felvett, azonban „az összeg további sorsa ugyancsak ismeretlen”.

Noha a GUZLA Kft. névleges beszállítóinak ügyvezetői H. Tibor és Sz. László (ZELENKA Kft.), az ismeretlen helyen tartózkodó, ezért nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló, román állampolgárságú Lőrincz József Edmond (BIZNISZPONT Kft.), illetve P. Károly (CONSULTING BAKONYI-BAKONYI Kft.) voltak, ténylegesen nem ők működtették a cégeket, azok felett mindvégig Rigó Lajos és Baráth György Árpád rendelkeztek. A társaságok megalapítása, illetve megvásárlása eleve abból a célból történt, hogy az általuk kibocsátott fiktív számlákkal leplezzék a GUZLA Kft. által továbbértékesített áruk valódi eredetét, illetve azt a látszatot keltsék, mintha az értékesítést terhelő áfa körében a tényleges adófizetési kötelezettség nem a GUZLA Kft. gazdálkodása körében keletkezett volna.

L. László bejelentett munkavállalója volt a ZELENKA Kft-nek, jogosult volt rendelkezni a társaság bankszámlái felett is. 2004 júniusa és 2006 januárja között - több részletben - összesen 5 milliárd 484 millió forintot vett fel a cég folyószámláiról, „amely összeg további sorsa ismeretlen”.

A GUZLA Kft. látszólagos beszállítói közül a ZELENKA Kft. és annak névleges beszállítója, a BIZNISZPONT Kft. oly módon tett eleget adóbevallási kötelezettségének, hogy az értékesítést terhelő általános forgalmi adóval csaknem azonos összegű belföldi beszerzést terhelő általános forgalmi adót állítottak, így ténylegesen csak minimális összegű adófizetési kötelezettségük keletkezett a forgalmukhoz képest. A CONSULTING BAKONYI-BAKONYI Kft. nullás tartalommal nyújtotta be az adóbevallásait.

A GUZLA Kft. előbb felszámolás alá, majd 2014. június 6-én törlésre került a cégnyilvántartásból. A ZELENKA Kft-t 2007. július 21-én hivatalból törölték. A BIZNISZPONT Kft-t 2007. november 10-én hivatalból törölték. A CONSULTING BAKONYI-BAKONYI Kft. cégnyilvántartásból történő törlését 2009. november 2. napján rendelte el az illetékes cégbíróság.

A négy gazdasági társaság 2003 és 2006 között - fiktív számlák befogadásával, illetve kibocsátásával - összesen 9 milliárd 525 millió forinttal csökkentette általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét.

A Fővárosi Főügyészség a közelmúltban nyújtotta be a Fővárosi Törvényszéknek a bűnügy vádiratát, amelyben nyolc személyt - M. Bertalan, M. Zoltán, H. Tibor, Sz. László, L. László, P. Károly, Baráth György Árpád és Rigó Lajos - vádol folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagymértékben meghaladó mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, utóbbi két személyt felbujtóként. A főügyészség a vádlottakkal szemben börtönbüntetés, valamint közügyektől történő eltiltás kiszabását indítványozta.

Figyelemre méltó, hogy bár a nyolc férfi összesen közel 10 milliárd forint kárt okozott az államnak, amely esetben a Büntető törvénykönyv (Btk.) 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az elkövetőket, egyikük sem került - egyetlen percre sem - bűnügyi őrizetbe, és egyikükkel szemben sem indítványozta a vádhatóság az előzetes letartóztatás elrendelését.

A bűnügy további furcsasága, hogy ugyan a nyolc vádlott hosszabb időre szerveződve, összehangoltan követte el a bűncselekményeket, és az ügyben eljáró nyomozóhatóság, valamint a Fővárosi Főügyészség vádirata rögzítette Rigó Lajos és Baráth György Árpád irányítói-szervezői tevékenységét, az alá-főlé rendeltség viszonyát, a hierarchikus kapcsolódást az elkövetők között, valamiért mégsem került sor a csoport bűnszervezetté nyilvánítására a hatóság részéről.

A Büntető törvénykönyv 137.§ (8) szerint bűnszervezetnek minősül a „három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.”

- Úgy gondolom, ezek a furcsaságok mindent elmondanak a bődületes összegű adócsalás-sorozat hátteréről - magyarázta a Privát Kopónak az ügyet jól ismerő forrás. - Már a kiszabható büntetési tétel indokolta volna az előzetes letartóztatás elrendelését, hiszen okkal lehetett tartani a gyanúsítottak szökésétől, elrejtőzésétől, miként attól is, hogy bizonyítékok eltüntetésével, összebeszéléssel, tanúk befolyásolásával meghiúsítják a büntetőeljárás sikeres befejezését. A nyolctagú társaságot vélhetően azért nem tekintette a nyomozóhatóság bűnszervezetnek - noha a büntetőjogi fogalom minden eleme megvalósult -, mert akkor mérlegelés nélkül előzetes letartóztatásba kellett volna helyezni a gyanúsítottakat, és ilyen esetben a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. Ezek a derék „pénzgyártók” nyilvánvalóan fontosak lehettek valakik számára, mert igyekeztek őket megóvni a nagyobb megrázkódtatástól, nehogy ijedtükben, kilátástalanságukban netán megeredjen a nyelvük… Ne legyen illúziója senkinek: az elcsalt közel 10 milliárd forint 97-98 százaléka a politika felső szintjeire került. A maradék 2-3 százalék volt a „munkások” és a „táskahordók” honoráriuma. Az ügy minden szelete arra utal, hogy befolyásos, hatalommal rendelkező személyek álltak a háttérben, hiszen más bűnügyekben a szóban forgó majd’ 10 milliárdos kárérték töredékéért is úgy vágják előzetesbe az elkövetőket, hogy csak úgy nyekkennek. Elgondolkodtató, hogy erről az ügyről egy szó sem jelent meg korábban a médiában. Még egy momentum: az ügyben 2007-ben indult a nyomozás, és csak idén, szeptember végén készült el a vádirat. Több mint 7 éve tart az ügy „kifárasztása”, még az elsőfokú tárgyalássorozat első tárgyalási napját sem tűzték ki, és akkor még hol van a másodfok, a jogerős ítélet meghozatala. Az idő múlását pedig a vádlottak javára kell majd írnia a bíróságnak - mondta a Privát Kopó informátora.

A bűnügyi portál információja szerint Rigó Lajos és Baráth György Árpád vádlottak több, elektromos háztartási cikk nagykereskedelmével foglalkozó társaságot irányítottak, illetve tagként közreműködtek azok működésében (ANDRÁS 2001 Kft., FERLA 100 Kft., KTC 2000 Kft., RIGLER 2002 Kft., RSG 2003 Kft., VARLA Kft., KIS-BARÁT Kft.), a cégek közül négy felszámolással, kettő végelszámolással, egy pedig kényszertörléssel fejezte be tevékenységét - jelentős összegű köztartozásokat hátrahagyva.

(Fotók: illusztráció)