Ma: 2024.02.16. Vissza a főoldalra
RSS
 
Keresés
 
Rovatok
Info







 
Régi idők nagy bűnügyei
Egy titokzatos történet: Farkas Helga elrablása és meggyilkolása (1991.)
privatkopo összeállítás 2010. 10. 24.
A gazdag szegedi vállalkozó 1991. június 27-én eltűnt leányának sorsa nemcsak azért foglalkoztatja a közvéleményt, mert az első emberrablás volt Magyarországon. Azóta zsarolási céllal több mint egy tucat embert tartottak fogva, de mindannyian élve előkerültek…


Farkas Helga története azért is titokzatos, mert több száz rendőr kísérelte meg feltárni elrablásának körülményeit, de nem találtak olyan szemtanút, aki beszámolt volna a végkifejletről, annak ellenére sem, hogy háromezer-százötven személyt hallgattak meg. Így egy évtized után is aktuális a kérdés: lehet-e még fordulat a Farkas Helga-ügyben? Csapó Józsefet az apa, Farkas Imre megzsarolásának kísérletéért, valamint a személyi szabadság megsértéséért és más bűncselekményekért jogerősen tíz évre ítélték. Ám a bíróság és a család azóta sem tudja, hol van Farkas Helga. Jován László sem tudja. Csapó József ügyvédje azonban úgy érzi, perdöntő bizonyítékokat talált védence ártatlanságára, amelyekből néhányat velem is megismertet.

– Nem volt megfelelő az a program, amelyet a zsaroló hangazonosításánál használtak. Erről egy amerikai hangszakértőtől kaptam véleményt. Ezenkívül több tanú látta Farkas Helgát eltűnésének a perben szereplő időpontja után, de nem Csapó József társaságában. Emberileg, pszichikailag is meg vagyok győződve róla, hogy nem védencem rabolta el Helgát. Hogy ki tette, azt ne tőlem kérdezze!

Jován László azért is kizártnak tartja, hogy Csapó közreműködött az emberrablásban, mert a nyomozást vezető Tonhauser László utasította a hatóságot, hogy 1991. június 29. reggelétől, Helga elrablásának második napjától figyelje Csapóékat.

Az ügyvéd feltételezése szerint nehezen lehet elképzelni, hogy ilyen felügyelet mellett a zsaroló fiatalok telefonon érintkeztek a Farkas családdal. Azt is állítja az ügyvéd: végigjárta stopperórával az emberrablás feltételezett helyszíneit, és nem fér bele az időbe, hogy este fél tíztől Algyő és Vásárhely között elrabolják Helgát, Orosházára vigyék, majd Lajosmizsére autózzanak, és éjféltől telefonon zsarolják Farkasékat.

Az 1991-ben kezdődött rémtörténet kriminológiai szempontból is maratoni hosszúságú. A nyomozás intenzív szakasza 1992. február 27-én fejeződött be. Véglegesen később sem zárult le a vizsgálat. Csendben dolgoztak Farkas Imre megbízottai is. Sok kalandon ment keresztül az apa, számtalan ember kereste, pénzt akartak kicsikarni tőle, mondván, látták Helgát. Ilyen figura volt Hudák Lajos, aki Kányádról utazott Szegedre, és azt próbálta elhitetni a családdal, hogy 1991 szilveszterén Párizsban, a Saint-Denis lokálban találkozott egy magyar lánnyal, aki pincérként dolgozott. Magyarul beszélgettek. A hölgyben Farkas Helgát ismerte fel, de csak később, 1992 februárjában, amikor hazajött, és a magyar tévében meglátta az elrabolt lány képét. Farkas Párizsba utazott Hudákkal, akiről nemcsak az derült ki, hogy Franciaországban megölt egy parasztembert, hanem az is, hogy vérbeli szélhámos. A Farkas család 1993-ra belefáradt a nyomozásba, de az ügyet nem felejtették el sem a családtagok, sem a közvélemény.

A Pankotai Állami Gazdaság csatornájába 1995 augusztusában vizet engedtek, amely kimosta a mederből Csapó barátjának, Juhász Benedeknek a holttestét. A huszonéves fiatalembert öt parabellumlövéssel ölték meg. A temetés után Juhász Benedek özvegye tanúvallomásra jelentkezett. Jegyzőkönyvbe diktálta, amit a férjétől hallott: elhalt ura és Csapó rabolta el, majd ölte meg Helgát. Korábban azért hallgatott, mert nem akarta lebuktatni 1994-ben eltűnt férjét, azt hitte, valahol bujkál. Így vett új fordulatot a Farkas Helga-ügy, és 1998-ban megkezdődött Szegeden az első tárgyalássorozat, amely Csapó tizennyolc éves fegyházbüntetésének kiszabásával végződött. A Csongrád Megyei Bíróság ítéletét azonban hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság. Új eljárást rendelt el, amely 1999 decemberétől 2000 tavaszáig tartott. Csapót életfogytiglanira ítélték. Fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság tíz évre mérsékelte a büntetést. Itt tart a jogi események hosszú láncolata most, amikor Jován László a perújítást kéri.


Kínosan kerüli az utóbbi években Farkas Imre a nyilvánosságot. Fájdalmával elzárkózott, Helga tragédiájáról senkivel sem beszél. Már nem szereti a sajtó kitüntető figyelmét, mert kísértenek a rossz emlékek. Máig sem képes elfelejteni azt a szerencsétlen mozzanatot, amikor vagyonáról képet kapott a nagyvilág. Az egyik országos hetilap 1991 májusában arról számolt be, vállalkozásai olyan jól mennek, hogy évi negyvenmillió forint adót fizet. Farkas Imre szerint ez az írás felhívás volt az emberrablásra. Most balatoni nyaralása közben zavartam, arra kértem választ tőle, vár-e fordulatot a lánya történetében.

– Nem látok logikát a perújításban. Csapó József és Juhász Benedek rabolta el és ölte meg a gyermekemet. Ha más lenne a tettes, akkor tudassák velem. Csapó egyébként is hamarosan szabadul, akkor megkeresem, elbeszélgetek vele. Meg akarom tudni, mi történt a lányommal. Üzleti sikereimet odaadnám azért, hogy megismerjem a teljes igazságot. Nem hiszek abban, hogy fordulat állhat be az ügyben. Ki akarom deríteni, hova vigyük a virágot, hol temették el Helgát.

Farkaséknak azért is talány gyermekük elrablása, mert biztosak abban, hogy kívülállók nem tudták megfigyelni a család szokásait. Orosházáról 1989-ben költöztek Szegedre. Naponta jártak át a viharsarki városba, megélhetésüket ott biztosította a tulajdonukban lévő bár, söröző és fagyizó. Gyakran változtattak életük menetrendjén. Június 27-én is ez történt. Farkasné megállapodott lányaival, hogy két kocsival este hét órakor mennek vissza Szegedre. Helga vitte volna Kingát a piros Mazdájával. Farkasnénak napközben jutott eszébe, hogy másnap indulnak nyaralni, így a Mazdában olajat kell cserélni. Ennek elvégzésére kérte Helgát, és ezért nem maradt Orosházán Kinga a nővérével, hanem hazautazott édesanyjával Szegedre.

Utoljára a barátja, S. Sándor találkozott Helgával, elkísérte a szerelőhöz, majd a lány a fiú lakásáról indult Szegedre este fél kilenckor. Fél tízkor Farkasné annyira nyugtalan lett, hogy beült az autójába, kétszer végigment a Szeged–Orosháza közti műúton, reflektorral végigpásztázta az út menti árkokat. Arra gondolt, hogy gyermeke balesetet szenvedett. Tizenegy óra és éjfél között kapta a család az első zsaroló telefont. Kinga vette fel a készüléket, és nem hitt a fülének. Éjfél után megérkezett Budapestről Farkas Imre, és hajnali kettőkor a zsarolók megismételték ajánlatukat: „A lányuk nálunk van, és ötszázezer márkát kérünk érte!”

Az apa először nem ismerte meg Csapó hangját, de azonosítani tudta Juhász Benedekét. Mindkét fiú a lánya társaságához tartozott. Napokig töprengett, kié lehet az ismeretlen hang. Egy hét után jött rá, hogy Csapó József beszélt suttogva. Az első két hívást még tizennégy követte június 27. és 30. között, amit a rendőrség Tesla magnón és polimerszalagon rögzített. Különböző helyeket jelöltek meg a zsarolók, ahova a pénzt el kellett volna vinnie Farkasnak. Nem kizárt, hogy Csapóéknak lehetett egy harmadik társuk, aki titkon figyelte az apa mozgását. Erre is rájött az orosházi vállalkozó a telefonos figyelmeztetésekből. Az emberrablás főpróbáját valószínűleg június 24-én tartották. Akkor a piros Mazdával Helga Szegedre utazott a húgával. Ladával követte őket Csapó és Juhász. Szeged előtt utolérték a lányokat, megállították a Mazdát. Helga megegyezett Csapóval, hogy egy rövid szakaszon vezetheti a kocsiját. Kinga átült Juhászhoz, amíg nővéréék tettek egy kört. A Farkas lányok nem találtak kivetnivalót Csapóék kérésében, hiszen gyerekkori pajtások voltak.


Már régen lezárta magában a Farkas Helga-ügyet Vetró István ügyész, aki a vádat képviselte a Csongrád Megyei Bíróság tárgyalásain. De az évek múlásával sem kopott meg emlékezete: a zsarolás és az emberrablás legapróbb részleteit is kapásból felidézi. Vetró Istvánt azért kerestem, hogy megkérdezzem: vajon utólag lehet-e hibát találni abban a logikai láncban, amelynek alapján Csapót elítélték?

– A hiba felfedezéséhez újabb tanúk és bizonyítékok szükségesek, amelyeket a védelemnek kell prezentálnia – mondja az ügyész. – Nem hiszek abban, hogy újabb fordulat állhat be az első magyar emberrablás történetében. Szememben csak az lenne fordulat, ha Farkas Helga megjelenne. Ha élne a lány, tizenegy év után megkereste volna szüleit. Elképzelhetetlen, hogy egy gyerek, még ha a világ legmesszebb pontjára kerül is, ne adjon életjelt magáról. Vetró István őszintének látja a koronatanú, Juhász Benedekné vallomássorozatát. Juhászné hosszú tortúrán ment keresztül. Férje eltűnése után, 1994-ben többször is megfenyegették. Ismeretlen, erőszakos férfiak keresték, árulja el az ura rejtekhelyét. Juhászné nem adott útbaigazítást, mert fogalma sem volt róla, merre jár a társa. Nem hittek neki, megkínozták, testét késsel összekarcolták. Később alattomosan fenyegették. Amikor a bíróság elé állt, névtelen leveleket kapott. Kilátásba helyezték, hogy megölik, ha nem hallgat. Első vallomása után a házában leütötték, de tanúvallomásán nem változtatott. Ragaszkodott ahhoz a történethez, amelyet a férjétől hallott. Csapó és Juhász a vásárhelyi országúton állította le Helga kocsiját, egy orosházi bérelt garázsba vitték a lányt, s amíg a váltságdíjat követelték, megkötözve rejtegették a túszt. Amikor látták, hogy a zsarolásból nem lesz pénz, Csapó zsákot húzott Helga fejére, és zsineggel megfojtotta. A holttestet Juhásszal egy elhagyott orosházi csatornába dobták. Egy évvel később összegyűjtötték a maradványokat a csatornából, mert attól tartottak, hogy megtalálják a tetemet. Egy erdőbe vitték, benzinnel lelocsolták és elégették.

Eddig még nem akadt olyan szemtanú, aki ezt a történetet cáfolná vagy megerősítené. (2002. július 7., mno.hu)


Mi történhetett Farkas Helgával?
(2008. 07. 26., delmagyar.hu)
Tizenhét évvel Farkas Helga elrablása után a nyilvánosság előtt először szólal meg Juhász Benedeknek, a szegedi diáklány egyik feltételezett elrablójának az özvegye.
– Farkas Helgát 17 éve rabolták el, az ön férjét négy évvel később meggyilkolták. Kivégezték. Hátulról agyonlőtték, majd elásták. A két ügy között van összefüggés. Ön eddig kerülte a nyilvánosságot, most ha nehezen is, de rászánta magát, hogy beszéljen olyan részletekről, amit csak nagyon kevesen ismernek. Miért?
– Miatta! Kizárólag miatta! Ő volt az első nagy szerelmem, ő lett később a férjem, ő a kislányom édesapja. Tisztára akarom mosni a nevét. Nem szeretném, ha olyasmit állítanának róla, amit nem tett. Tudom, hogy nem volt köze Helga megöléséhez!

– A férjétől mikor tudott meg részleteket Helga elrablásáról?
– 1995 tavaszán.

– Mit gondol, miért beszélt erről négy évvel a lány elrablása után?
– Pontosan tudom: veszélyben érezte magát.

– Mitől vagy kitől félt?
– Nem olyan ember volt, aki félt volna, hanem, mint mondtam, veszélyben érezte magát. Elolvasta az újságokban, hogy a rendőrség szerint beszélni fog a Farkas Helga-ügyről, és tudta, ezzel az élete veszélybe került.

– A férje végül beszélt a rendőröknek?
– Nem. Azt sem tudom, hogy akart-e. Ha igen, már nem maradt ideje. Arról viszont tudomásom van, hogy Helga elrablása után egy hónappal olyan információkat közölt a rendőrséggel, amelyek sokat segíthettek volna a nyomozásban, de semmi nem történt. Erről többet nem mondok, ne is kérdezzen.

– Kérem, akkor azt árulja el, hogy mit tudott meg tőle.
– Beni nekem részletesen elmondta, hogy hol, melyik orosházi garázsban tartották fogva Helgát. Arról is beszélt, hogyan kérte meg a legjobb barátja a lány holttestének elrejtésére. Egy tóba tették. Akkor is ott volt, amikor az említett barát kiemelte a vízből a holttest maradványait. A csontokat egy erdőbe vitték, ahol elégették...
– Szándékosan nem említette a lány elrablását és megölését?
– Azért nem beszéltem ezekről, mert ezekkel kapcsolatban Beni nekem azt mondta, egyikhez sem volt köze!

– Ismerje el, nehéz is lett volna ilyen szörnyű dolgokról beszélnie...
– Ha részt vett volna Helga elrablásában és megölésében is, azt is elmondta volna akkor, amikor a többit.

– Mitől ilyen biztos ebben?
– Mert érzem. Most is érzem! Azt is megéreztem, amikor meghalt. Holttestét csak jóval később találták meg egy csatornában, de én már biztos voltam abban, hogy nem él. Kiderült, fejbe lőtték. Azt a rendőröktől tudom, hogy egészen közelről több golyót, egy egész tárat kilőttek rá. Kivégezték. A holttestét nem nézhettem meg, nem engedték. A koporsó le volt zárva, leszögezték.

– Tehát azért végeztek a férjével, mert attól tartottak a bűntársai, hogy áruló lesz?
– Igen.

– Tudja, hogy ki tette?
– Azt a férfit a Csongrád Megyei Bíróság életfogytiglanig tartó szabadságvesztésre ítélte. Engem tanúként hallgattak meg. Volt, amikor mentő vitt el a tárgyalóteremből, a pert emiatt elhalasztották. Ha már rászántam magam, hogy beszélek, elmondom azt is, hogy a tanúvallomásom előtt többször életveszélyesen megfenyegettek, a házunk alagsorában pedig összevissza vertek. Közben azt üvöltözték, ha vallomást merek tenni, kinyírnak. Leütöttek, elvesztettem az eszméletemet. Nagyon féltem, hiszen a férjemet már megölték, én lehettem volna a következő. Fenyegető leveleket is kaptam, újságokból kivágott betűkből álltak az üzenetek. De azt mondtam magamnak, ezt már végigcsinálom, vallomást teszek. Bár a perben a volt férjemet is részben bűnösnek mondták ki, az ítélet után kicsit megnyugodtam.

– Nem jogerős ítélet született, az első fokon elítélt férfi büntetését másodfokon jelentősen enyhítették, már kiszabadult.
– Amikor ezt meghallottam, összecsuklottam, belebetegedtem. Kórházba kerültem, orvosi segítségre szorultam.

– Kap még fenyegetéseket?
– Nem. Az ítélethirdetéssel megszűntek.

– A beszélgetésünket végigsírta, végigzokogta. Láthatóan még mindig megrázza, nyomasztja a Farkas Helga-ügy és a férjével történtek. Árulja el: mit szeretne?
– Csak annyit, hogy Benire ne úgy gondoljanak, mint Farkas Helga elrablójára és gyilkosára.

A Farkas Helga-ügy
Farkas Helgát 1991. június 27-én este Orosháza és Szeged között rabolták el. A rendőrség szerint a bűncselekményt Cs. József (Jokó) és Juhász Benedek követte el. Az emberrablók 500 ezer márka, akkori árfolyamon számolva 25 millió forint váltságdíjat követeltek a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumba járó 18 éves diák szabadon bocsátásáért. A lány és a pénz „kicserélése" azonban meghiúsult, június 30-a után az emberrablók már nem is jelentkeztek. A rendőrség közvetett bizonyítékok alapján úgy vélte, hogy Farkas Helgát Cs. József és Juhász Benedek rabolta el, ők tartották fogva a lányt egy orosházi garázsban, ők követeltek 500 ezer márkát a családtól. Az ügyészség vádat emelt, az ügyben kétszer a Csongrád Megyei Bíróság, majd többszöri fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság hozott ítéletet. Juhász Benedeket 1995-ben meggyilkolták, holttestét egy Orosháza melletti csatornában találták meg.

Az ügyészség Juhász meggyilkolásával Cs. Józsefet vádolta. A vádirat szerint a férfi azért végzett bűntársával, hogy ne köthessen vádalkut, ne vallhasson rá a Farkas Helga-ügyben. A vád egyik koronatanúja Juhász felesége volt, akinek a férje többször mesélt Farkas Helga elrablásáról. A bíróság Juhász meggyilkolásában nem találta bűnösnek Jokót, akit 2000 novemberében társtettességben elkövetett személyi szabadság megsértése és zsarolás bűntettében mondtak ki bűnösnek. 1991-ben a Btk.-ban még nem szerepelt az emberrablás. Cs. József jó magaviselete miatt hat év után kiszabadult...
További friss információk
30 éve követték el az évszázad magyar bűnügyét
Szorulás: biztonsági rács vette őrizetbe a betörőt
Egyre közelebb kerülnek a nyomozók a Fenyő-gyilkosság megrendelőjéhez
40 éve történt a balassagyarmati túszdráma
Indíték nélkül ölhették meg Fenyő Jánost? - Magas, sportos vagy alacsony, vékony testalkatú lehetett az elkövető
 
Top cikkek
Brutális cigánybűnöző bandája hálózta be az alkoholista, pszichiátriai problémákkal küzdő milliárdos üzletembert
Ideiglenes gondnok a később halálra égett milliárdos lányainak: „nem találkozhatnak az apukájukkal a politika miatt”
Egy budai milliárdos furcsa halála: „Makai Zsolt emberei hangoztatták egy társaságban, hogy nincs mitől tartaniuk, mert velük vannak a XII. kerületi rendőrök és néhány fideszes politikus”
A tűzhalált halt milliárdos lánya: „a XII. kerületi rendőrök nemhogy nem segítettek, hanem kifejezetten akadályoztak abban, hogy édesapám életét megmentsem”
50 milliót kért a TEK-es ezredes húga a megölt és elégetett budai milliárdos lányaitól, hogy ne akadályozza a hagyatéki eljárást - nem kapott, ezért most ki akarja semmizni őket
Friss cikkek




 
           
ImpresszumKapcsolatMédiaajánlat