Március első két hetében Gyöngyöspatán járőröztek a feloszlatott Magyar Gárdára igencsak hasonlító Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai. A fekete egyenruha és a Jobbik politikai támogatása egyértelművé tette, hogy nem hétköznapi polgárőrségről van szó. Állításuk szerint azért vették kezükbe a rendfenntartást, mert a településen cigány bűnözői csoportok már-már elviselhetetlenné tették az életet.

Egy helyi lakos - aki "Gyöngyöspata lakossága többségének nevében, és a képviselő-testület jóváhagyásával" fogalmazott nyílt levelet (lásd a keretes idézetet) - olyan tűrhetetlen viszonyokról számol be, hogy nem csoda, ha a helyiek jelentős része örült az önjelölt rendcsinálóknak. A 2800-as lélekszámú faluban 1005-en írták alá azt a petíciót, amely az új "polgárőrség" helyben maradását kérte. Másrészt a cigány kisebbség minden tagja megsértve érezhette magát; azok is, akik nem követtek el atrocitást.

A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március 16-án kivonultak a faluból, de kilátásba helyezték, hogy nemsokára felbukkannak a Debrecen melletti Hajdúhadházon, mely Gyöngyöspatához hasonló gondokkal küszködik, és ahol egy kisebb csoportjuk már régóta létezik. A kormány az erődemonstrációt nem nézheti tétlenül, hiszen a Fidesz választási ígérete volt a közrend helyreállítása, valamint a félkatonai szervezetek térnyerésének megakadályozása. A Gyurcsányérában éppen a jelenlegi kormánypártok vádolták azzal az akkori vezetést, hogy az sanda politikai szándékból hagyta megizmosodni a Magyar Gárdát.

Forrpontok

Orbán Viktor miniszterelnök Balog Zoltán cigányügyi államtitkárral és Farkas Flóriánnal, az Országos Roma Önkormányzat elnökével egyeztetve megbízta a belügyminisztert egy "félkatonai szervezetek megállítását" célzó akcióterv kidolgozásával. A hírek szerint a helyi viszonyokat jól ismerő válságmegelőző csoportokat küldenek azokra a településekre, ahol etnikai konfliktus kirobbanása fenyeget.

Ahhoz, hogy a rendszer működjön, tudni kellene, hol vannak a leginkább robbanásveszélyes pontok. A válságmegelőző csoportokat egy belügyminisztériumi problématérkép alapján küldenék ki az etnikai feszültségekkel terhelt településekre. A térkép elkészültének elébe vágva lapunk is kísérletet tett a problémagócok felrajzolására. Teljes biztonsággal nem lehet megjósolni, hol várható a következő robbanás, de az adatokból jól látható, hogy egyes területek kiemelten veszélyeztetettek.

Magyarország Bűnözésföldrajzi Információrendszere településenkénti bontásban tartalmazza, hogy egy adott évben hány bűncselekmény elkövetése vált ismertté. Az ország összes településének 2008. és 2009. évi adatait tekintettük át, hogy megkeressük a "kiemelten veszélyes" helyeket.

A leghasznosabb mérőszám a százezer lakosra jutó bűncselekmények száma, mivel ez a település népességszámához viszonyított bűnözési adatot mutatja. Önmagában ugyanis nem sokat mond, hogy hány bűncselekményt követtek el egy településen, mert az ott lakók közérzetét az befolyásolja, hogy a község nagyságához mérten sok vagy kevés a bűnesetek száma. Egy példával: Hajdúhadházon 2009-ben 659 bűncselekményt követtek el, a városka lakóinak lélekszáma 12 650 fő volt, tehát százezer lakosra 5209 bűneset jutna.

    Narancssárga színnel jelölve a legproblémásabb területek

Általánosságban úgy tekintettük, hogy ha két egymást követő évben a százezer lakosra jutó esetek száma egy faluban meghaladta a négyezret, akkor ott a közrendbe vetett bizalom már meginog. A megyei jogú városok és más nagyobb települések esetében ennél magasabb határ indokolt, és nem tüntettük fel a listában a nagy határátkelőhelyeket, valamint a Balaton-parti üdülőhelyeket sem, mivel ezeknél más okokból magas a bűnesetek száma.

Gócok

A veszélyes települések listáját böngészve feltűnő, hogy sok esetben milyen egyértelműen kiugranak az elmúlt években etnikai konfliktusokról elhíresült falvak. Pest megyében például a bűnözéstől leginkább fertőzött települések egyike a cigánygyilkosságokról hírhedtté vált Tatárszentgyörgy.

A lista értelme éppen az lehet, hogy megmutatja, a szomszédos Örkény - ahol egyelőre még nem tört ki komolyabb etnikai konfliktus - hasonló mutatókkal rendelkezik, tehát veszélyeztetett helyzetben van.

A legtöbb problémás falu Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, de rosszak a mutatói Debrecennek, Ózdnak és szinte mindegyik Heves megyei kisvárosnak. A Nyugat-Dunántúlon alig találni aránytalanul veszélyes falvakat, a Dél-Dunántúlon és az Alföldön viszont felfedezhető több gócpont, Békésben például Sarkad környéke, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a Tisza menti falvak sora.

A legsötétebb zugokat akkor kapjuk meg, ha listánkat összehasonlítjuk a legszegényebb települések rangsorával. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 178 olyan falu van az országban, ahol az éves személyi jövedelemadó fejenkénti átlaga nem éri el a 30 ezer forintot. A nyomorgó és a bűnöző Magyarország keresztmetszetében találjuk többek közt Tiszaburát, Tiszabőt, Nyírpilist, Érpatakot, Fájt, Felsőregmecet, Lácacsékét, Szakácsit, Tarnabodot, vagy a Dunántúlon Istvándit, Hedrehelyt, Cserdit és Gilvánfát. A szegénység ugyanakkor nem feltétlenül jár együtt a magas bűnözési mutatókkal, számtalan békés falu akad a nyomorgók között is.

Ütőér

Az elmúlt évek etnikai konfliktusai tehát nem véletlenszerűen törtek ki. És a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület sem véletlenül masírozna tovább Hajdúhadházra: a statisztikát valószínűleg nem tanulmányozták, de a hozzájuk befutó panaszokból érzik, hol lehet keresnivalójuk. Van persze olyan település, ahova már nem mennek el, mert nincs, aki hívja őket - jellemzően ilyenek Baranya és Borsod cigány többségűvé vált apró falvai, amelyek lakosai érthető módon nem gárdáktól várják a megoldást.

Elmennek viszont oda, ahol a statisztika még nem jelzi a bajt, de a helyiek már érzik, hogy tűrhetetlen a helyzet. Ilyen település Gyöngyöspata vagy az iskolabotrányairól elhíresült Kerepes, illetve az Alföldön Kétegyháza, Kevermes vagy Szamosangyalos (mindegyik egy-egy kisebb gárdistaakció helyszíne volt az elmúlt két évben).

A rendőrségi statisztikák már csak azért sem jelzik pontosan a valós viszonyokat, mert nagy különbségek lehetnek mind az emberek bejelentési hajlandóságában, mind az egyes rendőrkapitányságok működésében. Az önszerveződő félkatonai gárdák olyanok, mint a láz: megjelenésük jelzi a lappangó betegséget. Orvosságot viszont csak az állam nyújthat, ha nemcsak az erőszak monopóliumát szerzi vissza, hanem esélyt is kínál a felemelkedésre.

Etnikai konfliktusok

-         Alsózsolca, Kisléta, Nyíradony, Nagycsécs, Piricse, Tiszalök - cigánygyilkosságok egyes helyszínei

-         Békéscsaba, Csókakő, Dömsöd, Kálóz, Kétegyháza, Kevermes, Körösszakál, Mátraszőlős, Mezőkovácsháza, Ráckeve, Szamosangyalos - kisebb gárdistaakciók, általában beavatkozás helyi etnikai konfliktusokba, vagy járőrözés

-         Csörög - iskolai konfliktus

-         Debrecen, Devecser, Fadd, Legyesbénye, Ózd, Sarkad, Szikszó - gárdafelvonulás

-         Érpatak - Jobbik közeli önkormányzat

-         Gadna - közfelháborodást okozó rablógyilkosság

-         Galgagyörk - gárdafelvonulás, a cigánygyilkosság-sorozat egyik helyszíne

-         Gyöngyöspata - polgárőrvonulás

-         Hajdúhadház - tervezett polgárőrvonulás, korábban iskolai konfliktus

-         Hejőszalonta - közfelháborodást okozó rablógyilkosság, felvonulás

-         Jászladány - iskolai konfliktus

-         Kerepes - iskolai konfliktusok, gárdistaakció

-         Kesznyéten - az uborkás gazda esete

-         Kiskunlacháza - közfelháborodást okozó gyilkosság, gárdistaakció

-         Mezőkövesd - konfliktusok a segély körül Miskolc - tüntetés, iskolai konfliktusok

-         Monok - konfliktusok a segély körül

-         Nagybörzsöny - közfelháborodást okozó gyilkosság

-         Olaszliszka - Szögi Lajos tanár meggyilkolása

-         Bodroghalom, Kovácsvágás, Lak, Rakamaz - közfelháborodást okozó rablógyilkosságok 

-         Sajóbábony - gárdafelvonulás, összecsapás

-         Taktaharkány - iskolai konfliktus

-         Tarnabod - közfelháborodást okozó rablógyilkosság, a cigánygyilkosság-sorozat helyszíne

-         Tatárszentgyörgy - gárdafelvonulás, a cigánygyilkosság-sorozat helyszíne

-         Tiszavasvári - jobbikos városvezetés, "csendőrség", iskolai konfliktus

-         Vásárosnamény - közfelháborodást okozó rablógyilkosság, gárdafelvonulás

Részlet egy gyöngyöspatai lakos nyílt leveléből

„A folyamatos fenyegetettség és félelem, valamint megalázottság lett része számos, főleg idős ember mindennapjainak (...). Kialakult a félelemkeltésnek és bűnözésnek egy fojtogató hálója: a deviáns csoportba tartozó gyerekek, tinédzserek nappal, a miséről vagy éppen a boltból hazatérő idős embereket nyíltan szidalmazzák, sok esetben le is köpik, táskájukat rángatják, őket kővel dobálják. Majd éjszaka bemennek a kertjükbe, fészerükbe, ahonnan ellopnak kisebb és nagyobb javakat.

Lehet ezeket apróbb lopásnak is nevezni, de a tevékenység olyan gyakori és módszeres, hogy a végeredmény tragikus: sok létminimum közelében élő idős ember kerül lehetetlen helyzetbe, amikor éppen ellopják tűzifáját, vagy annyira fosztogatják a kertjét, hogy föl kell hagynia a termeléssel. De a legfájóbb a pszichés hatás: a folyamatos rettegés miatt a megérdemelt nyugodt öregkor helyett mindennapi félelem és létbizonytalanság lett osztályrésze sok-sok embernek. (...) Az átlagosnál nem rosszabb bűnözési statisztikák hátterében félelem és kiábrándultság van, nagyságrendekkel több a valódi bűneset, mint amit hivatalosan lajstromba vesznek. Az egyik korábbi helyi képviselő munkájának hála egy civil gyűjtemény is született, amiben a rendőrségi statisztikáknál nagyságrendekkel több bűncselekményt dokumentáltak 2006-ban.”