A vádirat szerint az adócsalás elkövetését három további személy tette lehetővé, akiket a másod- és a harmadrendű vádlottak bírtak rá arra, hogy névlegesen vállaljanak ügyvezetői tisztséget a fiktív számlákat kibocsátó cégekben.

A számlagyár úgy működött, hogy a másod- és a harmadrendű vádlottak tényleges irányítása alatt működő számlakibocsátó cégek kiállítottak a meg nem történt gazdasági eseményekről 594 darab, összesen 1 milliárd 235 millió forint végösszegű, 262 millió forint áfa tartalmú számlát, amiket az elsőrendű  vádlott beállított a saját cége könyvelésébe és szerepeltetett a havonta benyújtott áfa-bevallásokban.

Az elsőrendű vádlott minden esetben átutalta a fiktív számlák ellenértékét a számlakibocsátó cégek számlájára, azért, hogy leplezze az adóhivatal előtt, hogy a gazdasági események nem történtek meg.  

A cégeket ténylegesen irányító másod- és harmadrendű vádlottak, valamint utasításukra a cégek névleges ügyvezetői, a negyed- és hatodrendű vádlottak - még az utalás napján vagy néhány nap elteltével - készpénzben felvették az átutalt összegeket, amiket azután visszajuttattak az elsőrendű vádlottnak.

A vádlottak büntetőjogi felelősségéről a Szombathelyi Törvényszék fog dönteni.