Mire alapítják az Önök által kidolgozott jogi metódust?

Ezt az elvet a 2015. május 1. napja előtt felmondott és végrehajtás alá helyezett ügyek esetében lehet alkalmazni, azonban az elszámolás után felmondott szerződéseknél nem.

A végrehajtási eljárások azzal állíthatók meg, hogy a végrehajtást kérő bank és a végrehajtó összejátszanak és - együttes munkájukkal - kijátsszák az a pénzintézet 2014. évi XXXVIII., valamint a 2014. évi XL. törvényben rögzített kötelezettségét.

Az elrendelt végrehajtást kizárólag a bank állíthatná meg, azonban azt tapasztalni, hogy a pénzintézeteket úgymond „végigverik” a végrehajtásokat. Miért?

A végrehajtó kötve van a közjegyző által kiállított végrehajtási záradékban foglalt tőkeösszeghez, így a végrehajtó nem jogosult a tőke összegének csökkentésére. Erre a végrehajtást kérő banknak van egyedül joga, amely azonban nem tesz eleget a 2014. XL. törvényben foglalt kötelezettségének, mert tudja, ha megteszi, azzal azt kockáztatja, hogy kiderülhet a korábbi felmondása vonatkozásában, hogy az jogszerűtlen volt, így a záradék visszavonását követően nem tudna új záradék kiállítására igényt bejelenteni.

Egy dolog az elmélet, és egy másik a gyakorlat. Jogászaik nyertek már pereket a bankokkal szemben?

Törvényszéken és ítélőtáblán zajlott eljárásokban nyertek - jogerősen - ügyvédeink a bankokkal szemben, amely ítéletek kimondják, ha az elszámolási törvény szerint az adós többletet könyvelhetett el a befizetéseit illetően, akkor a felmondás időpontjában nem volt tartozása, amely meghaladta a mindenkori minimálbért és 90 napnál hosszabb ideig fennállt, így a felmondás feltételei sem álltak fenn. Márpedig ez feltétele a végrehajtási záradék kiállításának. Ezért a végrehajtási eljárást megszüntetnék. Ez viszont elég érv ahhoz, hogy a bank kijátssza a 2014. évi XL. törvényben meghatározott kötelezettségét és - a végrehajtást elszenvedő adóst becsapva - csak látszólag tegyen eleget annak, hogy a tisztességtelenül felszámolt összeget a tőkéből levonja. A tőke összege egyetlen esetben sem csökkent az elszámolást követően a végrehajtási eljárásban, tekintve, hogy a közjegyzői záradékban nem kérte a bank annak elszámolás utáni helyesbítését, így a végrehajtó nem a tőkéből vonta le a tisztességtelenül felszámított összeget, hanem - a saját törvénysértő eljárása során - a végösszegből. Ezzel viszont az adóst - közösen a bankkal - két módon is becsapták, amelyhez a közjegyzők a hallgatásukkal és azzal, hogy nem vonják vissza a közjegyzői záradékukat, támogatásukról biztosítják őket.

Miként károsítják meg az adósokat?

Egyrészt azzal, hogy a tőke összege változatlan marad, a végrehajtó olyan díjazáshoz jut, amely nem illeti meg, hiszen a tőke összeg után számítják ki jutalékukat, munkadíjukat, költségeiket és kell a végrehajtó kamara számára az adósnak az illetéket megfizetni. Azaz olyan tőke összeg után, amelynek bizonyos százalékát már korábban, még a felmondás ideje előtt megfizetett az adós, amiről a 2014. évi XL. tv is rendelkezett. A törvény értelmében e túlfizetést előtörlesztésként kell értékelni, ezért megállapítható, hogy ha valaki előtörlesztett a szerződését illetően, akkor annak bizony nem volt adóssága, amit sem behajtani, sem esetleges felmondásra felhasználni nem lehet. Ehhez képes a bank nem állítatott ki új záradékot a fenti okok miatt, hanem hagyta, hogy a túlfizetett összeget a végrehajtó ne a tőkéből, hanem - törvénysértő módon - a végrehajtási eljárásban kiszámolt végösszegből vonja le, amellyel a bank úgymond visszaveszi a tisztességtelenül felszámolt összeget, úgy, hogy az egy forinttal sem csökkentette valójában a követelt tőke összegét. Ezzel a bank a következő előnyökhöz jut - megint csak tisztességtelenül. Nincs veszélyben a végrehajtási eljárás, hiszen bank tudja, hogy az emberek nincsenek tisztában a végrehajtás szabályaival. A tőke összege változatlan marad, így az adós tisztességtelenül elvett pénzét a a hitelező képes megtartani. A tőke változatlansága okán a bank magasabb büntetőkamatot tud behajtatni a végrehajtóval; nem derül ki, hogy a felmondása jogszerűtlen volt, így ezen okból sem kerül veszélybe a végrehatási eljárása. És végül: továbbra is a KHR. rendszerben tarthatja az ügyfelet, mint rossz adóst.

Milyen - tisztességtelen - előnyökhöz juthat a végrehajtó?

Nem kell leállítania a végrehajtást, ami érdekében áll, hogy fennálljon, hiszen csak a végrehajtásból van bevétele, ezért nem áll érdekében a törvény szerint eljárnia és visszautalni az eljárást a közjegyzőnek. Nem érdeke, hogy csökkenjen a záradékban megjelölt tőke összeg, hiszen a jutalékát, a munkadíját és az egyéb járulékokat - utóbbiak a végrehajtói kamarát illetik meg - az alapján állapítja meg, a tőke törvény szerint meghatározott formában történő csökkenése nyomán neki is csökken a végrehajtásból eredő bevétele. Ezek olyan előnyök a végrehajtást kérő bank és a végrehajtást foganatosító végrehajtó részéről, amelyek kellő indokok arra, hogy ne adjanak tájékoztatást arról az adósnak, hogy ha a törvény szerint járnának el, akkor valójában minden 2015. május 1 napja előtt felmondott szerződés esetében a végrehajtást meg kellene szüntetni a közjegyző részéről, aki viszont azzal, hogy nem vonja vissza közokiratát, hagyja, hogy a bank és a végrehajtó az adóst megtévesztve - anyagi haszonszerzés céljából - befolyásolja a végrehajtási eljárást. A közjegyzők nem vonhatják ki magukat a kötelezettségük alól, mert a közjegyzői törvény 3. paragrafusa alapján a közjegyzőnek meg kell tagadnia az okiratba foglalást, ha a megkeresésbe a kérelmező olyan tény okiratba foglalását kéri, amely tisztességtelen.

A közjegyzők tisztességtelen magatartása tetten érhető, bizonyítható?

A közjegyző nem tudta felmérni a szerződésben lévő tisztességtelenséget, de a törvényalkotó igen, azonban annak ellenére, hogy erről utóbb tudomást szerzett, nem vonta vissza a tisztességtelen követelésen alapuló kérelmét a banknak, ezáltal a nemleges magatartásával hozzájárul a bank és a végrehajtó - visszaélésen alapuló - eljárásához, amely így már kimeríti a csalás tényállását a bank és a végrehajtó részéről. Ezért mi az ügyfeleinknek azt javasoltuk, hogy ne polgári peres eljárást kezdeményezzenek, hanem a most jelzett tények alapján tegyenek bejelentést a végrehajtónál és a közjegyzőnél, és ezt javasoljuk mindenkinek. Amennyiben a végrehajtó és a közjegyző nem lép fel a bank visszaélésén alapuló eljárásával szemben, az igazolja, hogy a bank visszaélésében szerepet játszanak.

Önök felléptek már közjegyzőkkel szemben?

Igen, már léptünk fel közjegyzőkkel szemben és igen komoly problémát okoztunk vele, de minél többen alkalmazzák ezt a fajta fellépést a végrehajtás megállítására, annál nagyobb nyomás nehezedik közjegyzőkre, hogy lépjenek az adósok védelmében, peres eljárás nélkül, mert ez a közjegyző kötelessége a közjegyzői törvény 3. paragrafusa alapján.  Jelzem, hogy ezzel kapcsolatban megkerestem a köztársasági elnököt, aki - intézkedés céljából - továbbította a beadványomat a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahonnan arról tájékoztattak, hogy keressem az Igazságügyi Minisztériumot, mert a devizahiteles törvényt ők készítették, és terjesztették a parlament elé. Ennyit a törvényalkotói szintű esetleges segítségről…