Szomszédok, elvált házastársak bejelentése alapján indul a legtöbb vagyonosodási vizsgálat megyénkben is, ugyanakkor az APEH a társhatóságok jelzéseit is komolyan veszi.
Leggyakrabban a nagy értékű ingatlan, gépjármű, ingóság beszerzése kelti fel a figyelmet, de az APEH vizsgálatot indíthat akkor is, ha aránytalanság mutatkozik a bevallott jövedelem és az életvitel között. Országosan csaknem 100 milliárdnyi eltitkolt jövedelmet tártak így fel az elmúlt évben.
Volt házastárs, elhagyott szerető, szomszédok…
Sokakat foglalkoztat a kérdés: miként jut az adóhatóság tudomására egy-egy ügy. Érdeklődésünkre az APEH-nál úgy tájékoztattak, hogy a korábbi évekhez képest alig figyelhető meg változás. Gyakran közérdekű bejelentés alapján folytatják le a vagyonosodási vizsgálatot. Általában szomszédok bejelentése alapozta meg az eljárást, máskor volt házastársak vagy élettársak, elhagyott szeretők jelzése alapján indították meg az ellenőrzést.
Csakhogy időnként meglepetés érheti a bejelentőt is. A szóvivő jelezte: a volt élet-, illetve házastársak esetében a bejelentő nem számol azzal — tekintettel az életközösségre —, hogy a tényállás teljes feltárása érdekében a revíziónak meg kell vizsgálnia a bejelentő vagyoni helyzetét is.
Megbízható informátornak bizonyulnak az irigy szomszédok, illetőleg a frissen szerzett haragosok is, akik korábban esetleg közvetlenebb kapcsolatot ápoltak a nem legálisan szerzett javaikat eltitkolókkal. Számos vizsgálat indult társhatósági jelzések alapján, de kiemelt körbe tartoznak a tartósan veszteséges vállalkozások tulajdonosai, valamint a társaságoknak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtók is.
Mesék: talált pénz, szalmazsákba rejtett milliók
A tapasztalat szerint hihetetlen a rajtakapottak találékonysága, amivel magyarázzák az eltitkolt javakat: „szalmazsákban gyűjtöttem, az asszony sem tud róla”, „az utcán találtam a pénztárcát több millió forint készpénzzel”, „ismeretlen jótevő csak úgy adta”, „a padláson találtam”, „már nem emlékszem, hogy ki adta”, ilyen és ehhez hasonló reakciókat rögzítettek az ügyekben készült jegyzőkönyvekben.
A titkolózás módszerei is változatosak
A tapasztalatok szerint a jövedelmek eltitkolásának legegyszerűbb módja, ha a vállalkozó minimálbérre jelenti be magát a vállalkozásában, ez után adózik, a bevétel fennmaradó részére pedig minél nagyobb arányban költséget próbál meg elszámolni. Kicsiben az ilyen módszer évi néhány százezret, nagyobb forgalom esetén akár több milliót is jelent.
Bevett formája az illegálisan szerzett vagyon eltitkolásának, hogy egy-egy kft. tulajdonosa a könyvelésben nagyobb összegű tagi kölcsönt nyújt cégének, így próbálja legalizálni, majd kivenni a fekete jövedelmet. Országos tapasztalat, hogy az ilyen módon megkísérelt pénzmosások összege a néhány milliótól a több tízmillióig is terjedhetnek.
Az elmúlt évben több esetben is előfordult a csalás új formája, amikor vállalkozók, cégtulajdonosok külföldi országokban kötött kölcsönszerződéssel próbálják magyarázni hirtelen jött gyarapodásukat. Nagy előszeretettel választanak olyan államokat, amelyekkel hazánknak nincs adatszolgáltatási kapcsolata. A szerződésen szereplő dokumentumok — a régiós példa esetén például egy személyigazolvány-szám, és az alapján megállapítható kiadási dátum — mégis gyakran lebukáshoz vezetnek. |