Ezt a 47 éves vádlott úgy érte el, hogy a működtetéshez strómanok nevén lévő cégeket használt fel. Ezek a gazdasági társaságok ugyan nem titkolták el a bevételeiket, a valós működés látszata érdekében benyújtottak bevallásokat, de sem a bevallott adókat, sem az alkalmazottak utáni járulékot nem fizették meg az államnak. Mivel a cégek vagyonnal nem rendelkeztek, így a tartozás végrehajtása sem vezetett eredményre.

Ha az aktuálisan használt vállalkozás nagyobb köztartozást halmozott fel, egy újabb céget vontak be a bűncselekménybe, és így tovább növelték a köztartozásokat. Az adóelkerülést irányító férfi összesen 9 céget használt fel a bűncselekmények elkövetéséhez. Bűnös tevékenységében családtagjai, bizalmasa, barátja és régi ismerősei segítették, akik az ügy további vádlottjai.

A fiktív cégeknek bérbe adott csárdákat és sörözőt valójában a 47 éves vádlott irányította, a strómanok csak névleg álltak a társaságok élén, a fiktív cégek ténylegesen nem végeztek tevékenységet. A férfi célja az volt, hogy a csárdákból és a sörözőből származó bevételből ne kelljen adókat és járulékokat fizetnie.

A férfi anyagilag kiszolgáltatott embereket, később külföldi állampolgárokat vett rá arra, hogy strómanként fiktív cégeket alapítsanak. A 47 éves vádlott és bűntársai a jól megszervezett adóelkerülő cselekményeikkel a költségvetésnek összesen közel 260 millió forint kárt okoztak.

A nyomozás során sikerült ingatlanokat, valamint készpénzt zárolni, a főügyészség az okozott kár megtérítése érdekében vagyonelkobzást is indítványozott. A vádlottak szabadlábon várják a tárgyalást, őket a főügyészség költségvetési csalás bűntettével - közte különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással - és közokirat-hamisítás bűntettével vádolja.