Az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont pénteki tárgyalásán elhangzott, hogy hamis tanúzás miatt tett feljelentést a négy halálos áldozatot követelő merénylet és más, Portik Tamást érintő leszámolásos ügyek koronatanúja ellen a ’90-es évek egykori „sztárzsaruja”, Doszpot Péter a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. A bíróságon ismertetett feljelentésben Doszpot kifogásolta, hogy az energolos egykori titkárnője a február 12-i, Fővárosi Törvényszéken elmondott vallomásában hamisan vádolta. Ismert, Portik volt „titkárnője”, bizalmasa a BRFK életvédelmi alosztályának volt vezetőjével kapcsolatban kijelentette, hogy a négy halálos áldozattal járó robbantás nyomozását is irányító alezredes 1998-ban már Portik embere volt. Arról is beszélt, hogy a „sztárrendőr” ugyan nem volt rajta a fizetési listán, de bizonyos „ügyletek után pénzt kapott”, ő például személyesen is vitt többször pénzt a volt alosztályvezetőnek. De a február 12-i tárgyaláson hangzott el az is, hogy Doszpot a 98-as robbantás után „körberohangált a helyszínen és leszereltette, elvitette a kamerákat”, úgy, hogy mindezt szabályosan lepapírozta volna.

Doszpotról az egyébként ebben az eljárásban hatos számmal jelzett védett tanún kívül az Aranykéz utcai áldozat testvére is súlyos kijelentéseket tett korábban: a nő Portik és Rohác tárgyalásán azt állította, hogy megdöbbent, amikor a merénylet helyszínén meglátta az oda kiérkező, a nyomozást vezető Doszpotot, ugyanis a volt életvédelmis rendőr mosolygott az ott látottakon. Ennek talán egyik oka az lehetett, hogy Boros 1997-es videovallomásában Doszpotról is dehonesztáló kijelentéseket tett. Például utalt arra, hogy neki köszönhetően nem tudott eredményt elérni a fővárosi rendőrség egyik leszámolásos, vagy robbantásos ügyben sem. De Doszpot Péterék idején tűnt el két kulcsfontosságú bizonyíték is a BRFK-ról, ami miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda 2014 januárjában feljelentést tett, ám azt a Központi Nyomozó Főügyészség elévülés miatt elutasította.