A vád szerint a vádlott édesanyja halála után több éve élt együtt közös háztartásban - egy Hajdú-Bihar megyei kistelepülésen - édesapjával.

A férfi hosszú ideje elégedetlen volt a sorsával, és ezért szüleit, a betegségét kezelő szakembereket és az általa szedett gyógyszerek mellékhatásait okolta.

2019. április 30-án, este, a vádlott otthon volt az édesapjával. A sértett a lakás nappalijában, az ülőgarnitúrán, félig fekvő helyzetben pihent és televíziót nézett. A vádlott ez idő alatt kint volt a konyhában, almát akart enni, ezért a kezébe vett egy kis kést, majd azzal bement a nappaliba.

A vádlott minden indok és előzmény nélkül odalépett az édesapjához és a késsel rá támadt. A sértett felállt, köztük dulakodás alakult ki, azonban a vádlott a marokra fogott késsel az édesapját tizenötször megszúrta. A sértett a szúrások miatt erősen vérzett és arccal a padlóra esett, az eszméletét elvesztette, majd néhány perc eltelte után meghalt.

A jelenleg előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt álló vádlott ellen a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség emberölés bűntette miatt emelt vádat a Debreceni Törvényszéken. A főügyészség a vádiratban indítványt tett arra, hogy a Debreceni Törvényszék a vádlottat - mivel kóros elmeállapota miatt cselekménye veszélyességének felismerésére képtelen volt és így a törvény erejénél fogva nem büntethető - az ellene emelt vád alól mentse fel és egyidejűleg rendelje el a kényszergyógykezelését. Továbbá indítványt tett arra, hogy a Debreceni Törvényszék az elkövetés eszközeként használt kést kobozza el.