A vád­irat sze­rint a „férfi” a saját ház­tar­tá­sá­ban nevel­te az élet­tár­sa kis­ko­rú lányát, akit éve­ken keresz­tül, napi rend­sze­res­ség­gel sze­xu­á­li­san zak­la­tott, vele por­nó­fil­me­ket néze­tett és e maga­tar­tá­sa lep­le­zé­se érde­ké­ben fenye­ge­tett is. A kis­ko­rú nevelt gyer­me­két és élet­tár­sát ittas álla­pot­ban bán­tal­maz­ta, továb­bá a lakó­kör­nye­ze­té­ben élő másik kis­ko­rú lányt is több alka­lom­mal sze­xu­á­li­san zak­lat­ta és fenye­get­te.

A vád tár­gyát képe­ző bűn­cse­lek­mé­nyek tár­gyi súlya és konk­rét bün­te­té­si téte­le alap­ján a szö­kés, elrej­tő­zés, a vád­lott bün­te­tett elő­éle­te, továb­bá a bűn­cse­lek­mé­nyek elkö­ve­té­sé­nek módja és körül­mé­nyei okán a bűn­is­mét­lés veszé­lye vál­to­zat­la­nul fenn­áll, ezért a vád­lott vonat­ko­zá­sá­ban kizá­ró­lag a letar­tóz­ta­tás tekint­he­tő szük­sé­ges és ará­nyos kény­szer­in­téz­ke­dés­nek.

A vád­lott bün­te­tő­jo­gi fele­lős­sé­gé­nek kér­dé­sé­ben első fokon a Szol­no­ki Tör­vény­szék jár el.